Milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy valaki elbirtoklás jogcímén szerezzen tulajdonjogot szemben a többi tulajdonszerzési jogcímmel (pl.: adásvétel, ajándékozás)? A kérdéskör rendkívül szerteágazó, és terjedelmes joggyakorlat is rendelkezésre áll már a jogkereső polgárok számára. Cikkemben a teljesség igénye nélkül néhány olyan kérdést válaszolok meg közérthető formában, amely gyakran felmerül azokban, akik esélyt látnak ezen a jogcímen tulajdont szerezni.
Melyek az elbirtoklás feltételei?
Az első feltétel, hogy az elbirtoklónak sajátjaként, megszakítás nélkül kell birtokában tartania az adott dolgot. Emellett szükséges, hogy elteljen a törvényben meghatározott elbirtoklási idő, ami jelenleg ingatlannál 15 év, ingó dolog esetében pedig 10 év. Fontos kiemelni, hogy az az idő is beleszámít ebbe, amikor az elbirtokló jogán más birtokol, például amíg az elbirtokló az ingatlant valaki másnak bérbe adja. Emellett a jogelőd elbirtoklási ideje is hozzászámítható az elbirtoklási időhöz, feltéve, hogy a jogelőd idejében a 15 vagy 10 év még nem telt el.
Miként értelmezendő a „sajátjaként” birtoklás?
Úgy kell viselkednie, mint egy tulajdonosnak. Ilyen, ha például bevezetteti az ingatlanba a gázt, fizeti az építményadót és a közüzemi díjakat. A másik fontos tényező a tudati oldal, amely bár triviálisnak tűnhet, azonban jogi szempontból (és a bíróság előtti bizonyítási eljárásban igen fontos hangsúlyt kap): valaki abban a tudatban birtokol valamit, hogy az az övé és más személy (aki esetleg igényt formálhat a tulajdonjogra) nem léphet fel, illetve nem is lép fel az elbirtoklóval szemben tulajdonosként.
Bűncselekménnyel, erőszakos, alattomos úton nem lehet elbirtokolni. Így az önkényes lakásfoglalók sem mondhatják azt, hogy elbirtoklás útján megszerezték a dolog tulajdonjogát, még ha 15 évig az adott ingatlanban is marad, mivel bűncselekmény útján került birtokba és ez kizárja a tulajdonszerzését. Fontos kiemelni továbbá, hogy mezőgazdasági földterület elbirtoklására vonatkozó peres eljárásban a szerzőképességet is igazolni kell.
Ha valaki 15 éven át bérel egy ingatlant, akkor a 16. évben mondhatja, hogy az már az ő tulajdona?
Nem, mert a tulajdonos által engedett birtoklás – mint amilyen a bérlet is – sosem lesz alapja az elbirtoklásnak, hiszen a bérlő is tudja, nem a sajátja az ingatlan. Ugyanez vonatkozik például a haszonbérletre és a szívességi (föld)használatra is.
Mit tehet egy tulajdonos annak érdekében, hogy megakadályozza az elbirtoklást?
Például ha az elbirtoklási idő alatt bírósághoz fordul és kéri a dolog kiadását, vagy gyakorolja tulajdonosi jogait, például birtokolja, használja, hasznosítja a dolgát. Esetleg másnak átengedi a használatát, vagy biztosítékul adja azt. Ilyen esetekben az elbirtoklás nem lesz „szakadatlan”, azt az ilyen jellegű tulajdonosi cselekmények megszakítják. Ez azt jelenti, hogy az addigi elbirtoklási időt nem lehet figyelembe venni, az ebben az esetben újra elkezdődik.
Ha az ingatlan közös tulajdonban van, az egyik tulajdonostárs elbirtokolhatja a másik tulajdonrészét?
A tulajdonostárs tulajdoni illetőségét el lehet birtokolni. Ezen belül az is lehet, hogy valaki a tulajdonostársa illetőségének csak egy részét szerzi meg. Fontos azonban kiemelni, hogy egy lakás, aminek több tulajdonosa van, de azt aktuálisan csak egyikük használja, önmagában nem fog elbirtoklást eredményezni.