Nagyon vártuk az őszi esőt, ami aztán pontosan az ünnepi hétvégére érkezett meg. Az ország minden részén esett, változó mennyiségben. Általában 20-40 mm csapadék hullott, de némely helyen 50 mm is volt 2-3 nap alatt.
Szépen kisorolt az őszi vetés
Október második hetétől egy napsütéses, száraz időszak köszöntött be, és ez egészen a mögöttünk levő hétvégéig tartott. Ezalatt a talaj fokozatosan kiszáradt, és az elvetett magvak lassan csíráztak, a kelés elhúzódott, a kikelt állomány egyenetlen lett. Ebben a helyzetben egyre jobban várták a gazdák a csapadékot, a talaj feltöltődését.
Hamarosan befejeződik a betakarítás
Eddig jól haladt az őszi betakarítás, a napraforgó már a magtárakban van, a kukorica területe is rohamosan fogy. Több megyében, így Bács-Kiskun, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén területén már befejezték e kultúra aratását. Máshol 10-20% a lábon álló hányad, de az is folyamatosan csökken. Igaz, az esős napokon megálltak a gépek, de most a meteorológiai előrejelzés szerint 2-3 nap csapadékmentes és szeles időszak jön. A szél gyorsan felszárítja a talaj felszínét és a növényeket is, vagyis újra indulhatnak a kombájnok.
Érdemes gyorsítani a munkát, mert a hét vége felé ismét esős napokat és további lehűlést ígér a meteorológiai szolgálat. Lassan megérkezik a november, és vele együtt az esős, hideg idő, amikor már nem jó a földeken dolgozni.
Repcebolha, repcedarázs, repceperonoszpóra
Újra kizöldül a határ, ami jelzi az új szezon indulását. Legfejlettebb az őszi káposztarepce, ami már általában 6-8 leveles fejlettséget mutat. Északon, a lassúbb fejlődés, míg délen, a szárazabb talaj miatt kicsit elmaradott a növények fejlődése, ott csak 4-6 leveles állapotot láthatunk. Általában szép zöldek, egészségesek a növények, kevés a károsító.
A repcebolhák már nem károsítják a növényeket, illetve a repce már kinőtt a bolha foga alól. A repcedarázs szinte mindenütt megjelent, de betelepedése lassú. Folyamatosan kelnek lárvái, illetve rágnak, de ennek ellenére a károsított levelek aránya elhanyagolható. Az őszi időszak időjárásának kiteljesedése fékezi a károsítás emelkedését, várhatóan az őszön már komoly kárral nem fenyeget.
A nyugati határszélen jelent meg a repceperonoszpóra, és a kezdeti időszakban gyorsan terjedt. Akkor kedvezett neki a csapadékos időjárás, de aztán október második felétől az egyre inkább szárazra forduló időjárás lefékezte a betegség terjedését. Most az állományon belül 15-20% a fertőzött levelek aránya, és a fertőzés mértéke gyenge fokozatot ért el. Amint a repce tovább nő, úgy csökken a fertőzött levélfelület.
Egészséges, 8 leveles repce tő
A fómás levélfoltosság országosan megjelent, de a tünetek csak észlelési szintet, vagy gyenge fertőzést jeleznek. E betegség is erősebb fertőzést ért el a nyugati országrészben, míg keleten alacsonyabb a tünetes levelek aránya. A regulátor típusú kezeléseket már sok helyen elvégezték, illetve az a napokban történik meg. Ez segít a fellépő betegségek elleni védelemben – a fómás levélfoltosság érzékeny az azol típusú hatóanyagokra, illetve a növények télállóságát is javítja.
Egészséges az ősi árpa és az őszi búza is
Az őszi árpa időben elvetésre került, de a száraz magágyban kissé elfeküdt a mag, későn indult meg a kelés. Ennek megfelelően találunk a bokrosodás kezdetén levő és 1-3 leveles állományokat is. Alapvetően egészségesek a növények, károsítók nem léptek fel. Az őszi árpánál gyakori a sárgulásos tünet együttes – főleg tavasszal látványos, amely előidézésében vírus is szerepet játszik, azt pedig a levéltetvek terjesztik. Éppen ezért ajánlott a levéltetű betelepedés ellenőrzése, szükség esetén a kezelés a kártevő ellen.
Az őszi búza vetése még tart, sőt, egyes táblákon a kukorica után megy az őszi búza, vagyis napjainkban folyik a szárzúzás, majd a szármaradványok bedolgozása, a magágy készítése. Érdemes ebben a fázisban a szerves anyag bontásához szükséges nitrogén is a talajba dolgozni.
A korai vetésű táblákon már látni 1-3 leveles növényeket, és egyre több helyen sorol ki a vetés. Remélhetőleg ebben sokat segít majd az elmúlt napok esőzése, a talaj kellő nedvességtartalma.
Kukorica után megy az őszi búza
Az őszi búza is egészséges, betegség még nem jelent meg, és az ilyenkor szokásos kártevők (gabona futrinka, levéltetű) sem telepedtek még be a táblákba. A Dunántúl nyugati területein viszont megfigyelték már a „felfedező” levéltetű egyedek repülését, tehát lehet még betelepedés, felszaporodás.
A mezei pocok is inkább csak az Alföld déli harmadán szaporodik, települ be az új vetésekbe, de a táblák megfigyelése, illetve az időben elkezdett védekezés máshol is indokolt lehet.
A kukorica állományokban említésre méltó a csőfuzárium jelenléte, de a növényeknek csak 3-5%-án van jelen a betegség, és ott is csak a cső vége fertőzött, vagyis egyelőre nem jelentős a kár. Az októberi száraz időszak megállította a terjedését, viszont a mostani esők a fertőzést segítették. Mégsem várható a kár jelentős emelkedése, hisz a kint levő termés gyorsan betakarítható.
Látványos viszont az a kártétel, amit a nagyvadak okoznak az egyre zsugorodó kukorica területeken. A betakarítás oldja meg ezt a gondot is.
A szója betakarítása befejeződött, a termést jó minőségben sikerült a magtárba juttatni. Betakarításra vár még a cukorrépa. A fejek szépen megnőttek, remélhetőleg a cukortartalom is emelkedett az ősz folyamán. Betegség, kártevő már nem támadja a növényeket.
Zöld vándorpoloska a káposztaféléken
A káposztafélék szedése folyamatos, egyre csökken a betakarítandó terület, de előreláthatólag marad még novemberre is feladat. A kártevők többsége már telelőre vonult, de a zöld vándorpoloska még aktív, felfedezte magának a káposztát is, mint tápnövényét. Tavaly ez a kártevő okozott riadalmat, amikor tömegesen akart a lakásunkba beférkőzni, ott áttelelni. Most is érdemes ilyesmire felkészülni, jó illesztéssel, szigeteléssel kizárni őket a lakásból.
A poloska szívogatja a dísznövényeket is
Betegség nem támadja a növényeket. Az eső és tartós nedvesség ugyan kedvezett a káposzta peronoszpórának, de a lehűlés és a szeles idő szárító hatása visszafogja a betegség fertőzését.
Szüret után érdemes átnézni az ültetvényt
A gyümölcsök közül a legnagyobb területen termesztett alma szedése tart a legtovább. Mostanra a betakarítás végéhez értünk, már csak egy-két ültetvényben találhatunk gyümölcsöt a fákon, azok is jellemzően a „szedd magad” akciókban nem tökéletesen leszüretelteken maradt meg. Az ültetvény saját dolgozói fejezik be a szedést az ilyen helyeken.
A szőlőültetvényekben is a szüret végén járnak, pontosabban azon táblák és fajták kivételével, amelyeket a kiemelkedő minőség reményében kihagytak a szüretből. Mostanra a cukorfok tovább emelkedett, ezt segítette a napsütéses október. A bogyók töppedtek, Tokaj-Hegyalján aszúsodtak, vagyis a várakozások teljesülnek. Az időjárás változása és a távolabbi kilátások is e területek szedését sürgeti.
A szüret után érdemes átnézni az ültetvényt, milyen kondícióban várják a fák, a tőkék a telet, beértek-e a vesszők. Milyen nyomokat hagytak a betegségek, lehet-e még valamit tenni? Indokolt egy őszi lombfertőtlenítés, ami csökkenti a telelő kórokozók tömegét, és segít a vesszők beérésében is. Csonthéjasokban a réztartalmú készítmények, míg almásokban a réz+kén kombinációk használata lehet eredményes.
Az ültetvények talaját tömöríti a nyári taposás. Ilyenkor a talajfelszín megnyitása, a lazítás sokat segíthet a talajállapot javításában, illetve a téli csapadék befogadásában. Ráadásul a betelepedő rágcsálókat is megzavarja a talaj bolygatása.
Szó volt már a rágcsálók szántóföldi jelenlétéről, de meg kell említeni, hogy az ültetvények is kedvelt célpontjai e kártevő csoportnak. Betelepedésüket megfigyelték az Alföldön és a Dunántúlon egyaránt. E területeket fokozottan ellenőrizni kell, és időben megkezdeni a védekezést.
Növényorvos
(Agrofórum Online)
