Szükséges-e EKÁER-számot kérni, amikor a termőföldről a tárolóba viszik a gabonát? Honnan tudható annak a gyümölcsmennyiségnek a súlya a kiindulási ponton, ami a feldolgozóba induló teherautóra kerül?
Szükséges-e EKÁER-számot kérni, amikor a termőföldről a tárolóba viszik a gabonát? Honnan tudható annak a gyümölcsmennyiségnek a súlya a kiindulási ponton, ami a feldolgozóba induló teherautóra kerül? Miként igazolhatók a tulajdonosi viszonyok, ha „lábon” adják el a terményt, és azt még nem végfelhasználóhoz viszik? Ilyen és ehhez hasonló kérdések hangzottak el a január 1-jétől életbe lépett EKÁER rendszerről szóló konferencia végén az AGROmashEXPO-n.
Az elmúlt hét második felében a budapesti Hungexpo Vásárközpontban megtartott AGROmashEXPO egyik legfontosabb szakmai rendezvénye az EKÁER rendszerről szóló tájékoztatás volt, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) munkatársai tartottak a januártól életbe lépett ERÁER és FELIR rendszerrel, valamint a kettő közti átjárhatósággal kapcsolatban.
A bevezetést az tette indokolttá, hogy a jogkövető piaci szereplők pozícióját erősítsék, átláthatóbb legyen az áruforgalom, megakadályozzák a szállítmányok fiktív utaztatását, valamint kizárják a gyakran az egészséget is veszélyeztető élelmiszerekkel kapcsolatos visszaéléseket, nem utolsó sorban pedig, hogy kiszűrjék az adóelkerülőket.
Az áfacsalások visszaszorítására kialakított közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) révén 2015. január 1-jétől ellenőrizhetővé válik az EU bármely tagállamából Magyarországra, vagy Magyarországról egy EU-s országba irányuló, az adott termék közúti fuvarozásával (útdíjköteles gépjárművel 3,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépkocsival), valamint az országon belüli közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesítése.
Ugyanis, aki belföldön nem végfelhasználó számára végez első adóköteles termékértékesítést, tevékenységéről köteles a NAV erre a célra létrehozott elektronikus felületén bejelentést tenni. Az adózó ekkor egy, a bejelentés alapján képzett, adott termékegységhez kapcsolódó, 15 napig érvényes azonosító számot kap, ami ugyanazon megrendelő részére egy gépjárművel szállítva, egy felrakodási helyről egy átvételi helyre érvényes.
A január 30-án a Hungexpo G pavilonjának Fórumszínpadán tartott tájékoztatón a NAV képviseletében Lambertus József osztályvezető a jelenlévőknek ismertette az EKÁER rendszer célját, a szabályozás fő fókuszpontjait, és néhány fontos részletre is felhívta a figyelmet.
Március 1-jétől lesznek szankciók
Elmondta, hogy a rendszer január 1-jén ugyan életbe lépett, de a szankcionálást – az eredetileg kijelölt február 1-re kijelölt időpontról – március 1-ig meghosszabbították. A plusz egy hónapban az adóhatóság munkatársai a mulasztókat figyelmeztetik, de március 1-ig nem szabnak ki mulasztási bírságot, a vállalkozások pedig a próbaüzem végéig mentesülnek a kockázati biztosíték megfizetése alól.
Míg az EKÁER célja az áruk valós útjának nyomon követése, és a közterhek megfizetésének biztosítása, a NÉBIH az élelmiszer útját kíséri figyelemmel a termőtalajtól egészen a fogyasztóig, amit a FELIR elnevezésű elektronikus rendszer segítségével valósít meg. Ennek gördülékenységét segíti, hogy a két információs rendszer a hivatal között átjárható és kompatibilis.
Mit kell tudni a FELIR rendszerről?
Második előadóként Fényes Péter, a NÉBIH igazgatóhelyettese a FELIR rendszer ismertetésén túl a két intézmény szoros együttműködését indokolta: „két éve alakult meg a kiemelt ügyek igazgatósága, aminek eredményeként 2012. szeptember 12. óta 1098 ellenőrzést végeztünk, 582 millió Ft bírságot kiszabva és 3613 tonna élelmiszert vonva ki a forgalomból, ezzel mintegy 8-6 millárd Ft adóelkerülést megállapítva” – hangsúlyozta.
Előadásában kifejtette, hogy akik az adatbázisban regisztráltan szerepelnek, élelmiszerlánc felügyeleti díjat is kötelesek fizetni, amelynek díjtétele eltérő, hiszen a különféle mentességek mellett átalánydíjak is léteznek, arra azonban nyomatékosan felhívta a figyelmet, hogy a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végzők a kezdés évében ugyan mentesek a fizetési kötelezettségek alól, de regisztrálni már akkor is szükséges magukat. Elmondta továbbá, hogy a törvény szerint vásárláskor a FELIR azonosító hiánya kizáró tényező, vagyis a „törvény hatálya alá tartozó terméket nyilvántartásba nem vett élelmiszerlánc-szereplőtől tilos megvásárolni, illetve átvenni értékesítésre, szállításra és tárolásra”.
Az elektronikusan elérhető NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának segítségével minden érintett számára ellenőrizhető, hogy egy adott vállalkozás a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, hogy az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval, valamint hogy a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e. Fényes Péter előadása zárásaként a kockázatos élelmiszerek és a kockázatos termékek EKÁER szám kötelezettségére, valamint a kizáró tényezőkre is kitért.
Életszerű szabályozásra törekednek
Az élénk hallgatói kérdések és hozzászólások előtt a NAK képviseletében Fodor Zoltán szakértő elmondta, hogy bár a rendszer működésének még megmutatkoznak a kezdeti nehézségei, ők mindenképp az életszerű szabályozásra törekednek.
„A feketegazdaság nem csak nemzetgazdasági szinten okoz hatalmas károkat, hanem a tisztességes vállalkozók életét is megnehezíti, ami ellen mindenképpen fel kell lépni” – hangsúlyozta a NAK szakértője. „A rendszerből az áfacsaláskor történő illegális haszonszerzés motivációját kell kivenni. A tagság érdekeit szem előtt tartva dolgozunk a jogszabályi változtatásokon, hosszú távú célunk az alapvető élelmiszerek ütemezett áfacsökkentése” – nyomatékosította a szakember.
Az együttműködés hatékonyságának bizonyítékaként pedig a három hatóság képviselője együttesen válaszolta meg a közönség részéről aktívan érkező szakmai kérdéseket.
Ami a termelőket érdekelte…
Szükséges-e EKÁER-számot kérni, amikor a termőföldről tárolóba viszik a gabonát?
„A gabona nem kockázatos élelmiszer” – nyugtatta meg a kérdést feltevő, 130 hektáron gazdálkodó hölgyet Fodor Zoltán, az érdemi részre vonatkozóan azonban már Lambertus József osztályvezető felelt. „Ha a földről beviszi a saját gabonáját a tározóba, nem kell EKÁER-számot kérnie, így a kockázati biztosítéknyújtási kötelezettség sem merül fel.
Honnan tudható annak a gyümölcsmennyiségnek a súlya a kiindulási ponton, ami a feldolgozóba induló teherautóra kerül?
„Mivel a felvásárlóval történt megállapodás (szerződéskötés) a gyümölcs érkezéséről szól, és mivel nincs minden termőföld szélén mázsáló állomás, a gyümölcs súlyát valóban nem tudják pontosan meghatározni. Ilyen esetekben a szállító gépjármű befogadási kapacitása alapján kell a gyümölcsszállítmány tömegét viszonylagosan megadni, és amikor a termény a feldolgozóba kerül, és ott bizonyos időintervallumon belül lemérik, az akkor meglévő pontos súlyt kell feltüntetni. Mivel ezek az adatok a rendszerben módosíthatók, így ez mindjárt reálissá és kezelhetővé válik” – adta meg a választ Lambertus József (NAK) osztályvezető.
Miként igazolhatók a tulajdonosi viszonyok, ha „lábon” adják el a terményt, és azt még nem végfelhasználóhoz viszik?
„A földterület még az előző tulajdonoshoz tartozik, de amint a termény onnan lekerül, és önállóan mozgathatóvá válik, az új tulajdonost igazoló szerződés válik érvényessé, így feladóként őt kell a rendszerben feltüntetni” – fogalmazott szintén Lambertus József osztályvezető.
(Csomós Éva – Agrofórum Online)
