Január végén Brüsszelben rendezte meg az éves találkozóját az Európai Agrár újságírók Szövetsége
Január végén Brüsszelben rendezte meg az éves találkozóját az Európai Agrár újságírók Szövetsége (ENAJ), ahol az elmúlt időszak mezőgazdasággal és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos eredményeit elemezték a résztvevők, a közeli és távoli jövővel kapcsolatos kérdések fókuszában.
Immáron hagyományosnak tekinthető ez az év eleji program Belgium fővárosában.
Kezdésként Phil Hogan – aki az Európai Unióban 2014 óta mezőgazdasági és vidékfejlesztési főbiztos – beszámolóját hallhattuk, amelyben kiemelte, hogy az agrár újságírók a kulcsa annak, hogy a gazdák hitelesen legyenek tájékoztatva. Az EU biztos kitért az amerikai és a kínai piacban rejlő lehetőségekre, amelyek az orosz, török és dél-koreai piac visszaesése miatt rendkívül fontos tényezők. Többek között megismerhettük a karácsony előtt Kenyában zajló 10. WTO miniszteri konferencia (10th Ministerial Conference of the World Trade Organisation) eredményeit.
A mintegy negyedórás beszéd után, kérdések özöne zúdult Hoganra – különböző témákban, de a fő irányvonal a Közös Agrárpolitikával (CAP) kapcsolatban volt. A kelet-európai régióban igen hangsúlyos a lengyel mezőgazdaságnak a megítélése – emelte ki az egyik válaszában. A sárga lapos rendszerrel (Yellow Card System) kapcsolatban Phil Hogan hangsúlyozta, hogy az remélhetőleg mindkét fél előnyére válik, mind a gazdáknak, mind az európai unió mezőgazdasága számára. Többször elhangzott kérdés az orosz piaccal és egyáltalán az orosz mezőgazdasággal kapcsolatos anomália, ami igen jelentős tényező, s igen komoly hatással van az európai térségre – különös tekintettel a kelet-európai régióra. Az ukrán kolléga kérdése által tudtuk meg, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok segítése, a lehetőségek bővítése az egyik fő feladata a szervezetnek.
A kilenc tagú ENAJ testület
A görög szakújságíró különleges kérdéssel állt elő, amikor a migrációban esetlegesen rejlő piaci lehetőségeket boncolgatta.
Ezt követően a honlap (ag-press.eu) változásairól és a benne rejlő lehetőségekről hallhattunk egy részletekbe menő tájékoztatást. Példának okáért, és a nagy érdeklődés végett a CAP (Közös Európai Agrárpolitika) egy külön fejezetet kapott az oldalon. A weboldal szerkesztői nagy örömmel vennék a pozitív és negatív visszajelzéseket a munkájukkal kapcsolatosan. E mellett felkérték a gazdákat, hogy a tanulságosnak vélt történeteiket osszák meg európai kollégáikkal a honlapon.
Tassos Haniotis (egy görög szakvezető) előadásában az elkövetkezendő tíz év lehetőségeit próbálta felvázolni a hallgatóságnak. Kitért a tej és a cukorral kapcsolatos aggodalmakra, amelyek pozitívabbak voltak, mint a valóság. Megemlítette, hogy a baromfi fogyasztás növekedett az elmúlt években, a szarvasmarha piac viszont erősen stagnál. Ezután Pierluigi Londero olasz szakember beszélt a biogázban rejlő lehetőségekről, majd kérdések özönét kapta ez ügyben. A második nap zárásaként Christiane Kirketerp-De Viron (Dánia képviseletében) tartott egy remek beszámolót a vidékfejlesztés eredményeiről és a terveiről, aki beszélt az EU-s pénzek elosztási szisztémájáról, ahol az országokra történt lebontásban néhány érdekes eredményre hívta fel a figyelmet a támogatás területén. Beszámolója során szembesülhettünk azzal, hogy a megújuló energia területén sajnos Magyarország igen csak le van maradva.
Megjegyezzük, hogy az időszerű programok céljai között a következők fogalmazhatók meg: elsősorban az uniós beruházások helyi és regionális szintjein való átláthatóság növelése, lehetővé téve a résztvevőknek a pozitív tapasztalatokról szóló, úgymond tanulságos történetek elmondásával kapcsolatos kihívások elfogadását. Kiemelt jelentőségű a nemzeti és a regionális képviselők közötti együttműködés népszerűsítése, továbbá a különböző hatóságok számára az időbeni és hasznos „know-how” ismeretek átadása, s nem utolsósorban serkenteni az ötleteket és az innovációt annak ismeretében, hogy miként lehet a kommunikációval közelebb kerülni a lakossághoz. Brüsszel kapcsán más különben feltétlenül meg kell említenünk, hogy Magyarország – a kormányunk hivatalos állítása szerint – egyértelműen nyertese a Közös Agrárpolitikának (KAP), ezért mindent megad a szaktárca, hogy a gazdálkodók élni tudjanak a kiharcolt lehetőségekkel. Ugyanis ebben a ciklusban (2014–2020) emelkedik a részesedésünk a forrásokból, ami a gyakorlatban közel tizenhárom milliárd eurót jelent.
Phil Hogen beszéde
Egyébiránt a tagországok befektetései csaknem háromszáz európai régió gazdasági és szociális fejlesztésére ad valós lehetőséget. Ennek ellenére a kommunikációs aktivitásban nem mindig sikerül a lakosság illetve az újságírók figyelmét avagy elismerését elnyerni a menedzsment szerint. Márpedig szerintük ezek az alapok egyértelműen hasznosak a lakosság millióinak az életminőségük javításában. Ebből következően a már ígéretes innovatív és kreatív kommunikációs akciók hatékonyabb működtetésére van változatlanul szükség. Ezt a célt szolgálta – többek között – ez a konferencia is az újabb hétéves alap tekintetében, hangsúlyozva az új ciklusban az integráció és a szinergiákat hordozó kölcsönös együttműködés fontosságát. Természetesen a szakmai tervezet tartalmát, mint a kommunikáció hatékonyságát részletes alapossággal elemezve.
A kétnapos konferencia zárásaként egy kötetlen beszélgetésbe torkolló fogadáson vehettünk részt, ahol a különböző nációk rengeteg hasznos tanácsot, élményt és tanulságos történetet oszthattak meg egymással – természetesen az agráriummal kapcsolatban. A plenáris tanácskozások, s az egyes témák szerinti ülések lehetővé tették a jelenlévők számára a kisebb csoportokban való eszmecseréket, továbbá hozzájárultak a vitatott kérdések megoldásához is…
(Szalay-Tehel – Agrofórum Online)
