Az augusztus hónap gyakran az az időszak, amikor kisülnek a legelők, kiszáradnak a talajok, s a termesztett növényeink szenvednek az aszályban. Ebben az évben nem ez a valóság, zöld a határ, a talajok némely helyen szinte sárosak.
Az augusztus hónap gyakran az az időszak, amikor kisülnek a legelők, kiszáradnak a talajok, s a termesztett növényeink szenvednek az aszályban. Ebben az évben nem ez a valóság, zöld a határ, a talajok némely helyen szinte sárosak, s ha megnézzük a meteorológiai előrejelzést, akkor a jövő hétre (aug. 10-14.) ismét egy tartósabb csapadékos időszakot látunk.
AGROFÓRUM IDŐJÁRÁS ELŐREJELZÉS >>>
Valahogy furcsán torlódnak össze a feladatok, az aktuális tenyészidőszak károsító helyzete még nem konszolidálódott, a kártételi veszély még mindig nem múlt el. Ugyanakkor már előre kell tekinteni, készülni kell a következő vetésekre. Most úgy tűnik, hogy nem lesz gond a jó minőségű magágy készítésével, nem kell poros, száraz talajba tenni a repce vetőmagját, bár addig még bizonyára lesz néhány forró nap.
Pocok járat. Az esős nyár végén is lehet élő járatot találni.
Az elmúlt időszak hozott meleget, kánikulát, de hozott esőt is, sok helyen, sokat. Ez összességében jó hatással van a növényállományra, zöld és gazdag a táblák kinézete, általában jó (sok helyen nagyon jó) a terméskilátás. E képnek az árnyoldala az, hogy a károsítók aktivitása továbbra sem lankad, miközben a védekezési lehetőségek egyre inkább beszűkülnek. Ez utóbbi alatt azt értem, hogy a készítmények engedélyokirataiban egy tenyészidőszakra meghatározott alkalmazás számot már általában kihasználtuk (volt rá alkalom és igény), más oldalról közeledik a betakarítás, s az ÉVI újabb korlátot szab. Összességében azt lehet mondani, hogy egyre inkább „kiszorulunk” a táblákról technikánkkal és szereinkkel, s átadjuk a terepet a károsítóknak. Ha eddig nem tudtuk távol tartani azokat, vagy visszaszorítani fertőzésüket, terjedésüket, akkor egyre kisebb sikerrel kecsegtet az utolsó erőfeszítés.
Az aratás már valóban a vége felé jár. Az utolsó táblák állománya mára összeesett, megdőlt, az eső leverte. Ez már rontja a minőséget és az átlagtermést is. Sok helyen felverte az állományokat a gyom, ami még nehezebbé teszi a kombájnok munkáját.
A tarlók is jelentenek feladatot. Egyrészt elmunkálásuk az őszi vetés előkészítése is, másrészt az erős gyomosodást is fékezi. Általában a T4-es gyomok jönnek fel, ezen belül is a parlagfű a legáltalánosabb. A kései csírázású egyedek is képesek virágot hozni még a nyár végén – őszi időszakban. Most, a tarlók állapotát figyelembe véve, ott 7-10 nap múlva indul a virágzása.
Parlagfű. Neki minden jó, hamarosan virágzik a tarlón is.
Ezzel szemben a sikeresen gyomirtott kukorica, napraforgó táblák szegélyein tömegesen nőtt fel ez a gyomnövény, s most a 1,5 m magas példányok már virágzásban vannak.
Meg kell említeni még, hogy az esős időjárásban a betakarított repce táblák tarlóján gyorsan megindult a repce árvakelés, így mostanra már akár 2-4 leveles kis növényeket is találhatunk. Ezeken biztonsággal átvészeli a repcedarázs lárvája a tápnövény mentes időszakot, s a nyár végén vetett új táblákat hamar felkeresi. Ezt megkönnyíti repce emelkedő termesztési területe.
Nem egy éles felvétel, de megtalálható rajta az amerikai kukoricabogár „félig” a szemben.
A kukorica állományok ígéretesek. A két cső, ami szépen berakódik szemmel az elvárt, de most a növények gyakran hoznak harmadik csövet is. Ebből nem várható igazi termés, de a harmadik, késői jellegéből adódóan a fővirágzás után hozza bajuszát, amin a kukoricabogár imágói tömegesen táplálkoznak. Mindig a bajusz fogyasztásáról beszélünk, de a teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a fejlődő szemekbe is berágnak, főleg száraz, meleg időben. A fuzárium támadásához pedig ez a sebzés is elég.
Ez a 3. cső, késői virágzással, s rajta az amerikai kukoricabogár.
Találtam olyan tövet, amelyen hatalmas levéltetű kolónia fejlődött ki, de azért ez nem általános.
Kukorica és az óriási levéltetű kolónia.
Általános viszont a kukoricamoly kártétele, s a hozzá társuló gyapottok bagolylepke csővégi rágása. A kettő együtt helyenként a csövet 8-10 %-át is megtámadta, vagyis meghaladja a kártételi küszöbértéket.
A napraforgó állományok szintén biztató képet mutatnak, a tányérok nagyok és a kaszat is szépen fejlődik a sorokban. Egyelőre nincs jelentős kártétel, de a tányér szürkepenészes fertőzése már megjelent. Elősegítette a sok csapadék, illetve ezt fokozta még a viharos időjárás. Újabb csapadékos időszakban gyorsan terjed a betegség, tetemes kárt okozva. Mostanra kialakult egy „alaktani” hajlamosító tényező is, ami a gyakorlatban a kifejlett tányérok kaszat oldali domborúságát, míg a fonákon homorú felszínt jelent. Ez a homorú felszín adja a lehetőséget arra, hogy a víz ott megálljon, ezzel megteremtve a fertőzésnek kedvező körülményeket.
Figyelembe véve a betakarítás augusztus végi lehetséges indulását, vegyszeresen már nem tudunk beavatkozni. Ezt meg kellett tenni a virágzás elején. Mostanra a védekezés lehetősége az időben elvégzett deszikkálásra korlátozódik, illetve az időben elvégzett betakarításra. Ez segít a késői gyomosodás kezelésében is.
A tányérbetegségek fertőzését elősegíti a gyapottok bagolylepke kártétele is. Eddig nagyobb betelepülésről nem érkezett hír, tehát azonnali intézkedést nem igényel, de a kártevő megfigyelése mindenképpen indokolt.
A burgonya táblákon már a betakarítás előkészületei vannak folyamatban, tervezik vagy végzik a lombzúzást. A lomb nagy része már „megérett”, leszárad. Ebben az állapotában a fitoftóra már nem támadja meg, de az alternáriás levélfoltosság terjedőben van. A lomb eltávolítása erre is megoldást nyújt. Vegyszeresen védekezni csak a kései ültetésű, esetleg a vetőgumó előállítás védelmére indokolt.
A burgonyabogár sem talál már táplálékot, kártétele visszaesik.
A fűszerpaprika táblákon már megjelent a gyapottok bagolylepke hernyója. A gond az, hogy gyorsan el is tűnt, vagyis berágott a fejlődő bogyó belsejébe. Ha kicsi, pontszerű nyomát látjuk, akkor berágott, ha 2-3 mm átmérőjű nyitott lyukat találunk, az már a távozásra utal.
A csonthéjasok közül az őszibarack, szilva betakarítása tart még. Az esők nyomán erős moníliás rothadás lépett fel. Gyakorlatilag amikorra megérik a gyümölcs, akkorra meg is rothad, főleg, ha a ritkítás nem volt elég szigorú, a gyümölcsök összeérnek.
Almában a sokat emlegetett varasodás és lisztharmat továbbra is fertőz. A védekezés során a kontakt szerek adnak még lehetőséget az érési idő figyelembe vételével.
Az almamoly még mindig rajzik, illetve lárvája berág a gyümölcsbe. A védekezésnél itt is a betakarítási idő szab korlátot – ha kései a fajta, akkor egy hosszabb hatásidejű készítményt még alkalmazhatunk, de a korai szüretre váró fajtáknál már csak a rövidebb hatásidejű piretroidok jöhetnek szóba.
Az érő gyümölcsöt megtámadja a monília, érdemes kezelni ellene.
Továbbra is jelen van a vértetű az ültetvényekben, néhol a kaliforniai pajzstetű társult hozzá. Aki eddig nem talált megoldást ezek ellen, annak a közeledő betakarítás miatt már nem sok lehetősége maradt.
Az atkák felszaporodása kissé elmaradt a szokásostól, de érdemes végigjárni az ültetvényeket, mert néhol megjelent kártételük.
Sokat foglalkoztunk a szőlővel, de most is ad feladatot. A peronoszpóra a helyi csapadék viszonyok függvényében fertőz rövidebb-hosszabb ideig. Inkább a lombot támadja, de látni tüneteket mutató bogyókat is.
A lisztharmat a korábbi fertőzések során átszőtte, bevonta a bogyók felszínét, ami így nem tud növekedni. Ezeket már nem lehet megmenteni, jön a sérvesség, majd a rothadás. Az új fertőzések már a hajtásokat, a leveleket, a fürtkocsányt, a másodtermést célozzák inkább.
Aktuálisan a szürkepenész adja a legtöbb feladatot, s potenciális veszélyt jelent. A legtöbb borvidéken megjelent, a károkozás mértéke és jellege attól függ, hogy a szőlő milyen fenológiai állapotban van. Délen, ahol már zsendül a korábbi fajták bogyója, ott a tipikus képet mutató, szürkepenészes rothadás lépett fel. Tokaj-hegyalján még távolabb van a szüret, ott a betegség zöld rothadást idézett elő. Ettől függetlenül mindenhol indokolt és sürgős a védekezés elvégzése.
A védekezésnek van egy mechanikai része, azaz minden olyan beavatkozás segít a védekezés hatékonyságában, ami a lombfalat szellőssé teszi. A sorok gyommentesítése, a pangó vizek elvezetése talajmunkával is segít. Természetesen a vegyi védelem sem nélkülözhető.
Kertdoktor
(Agrofórum Online)
Tisztelt Olvasó!
Bizonyára már észrevette, tapasztalta, hogy Agrofórum Online májustól új szolgáltatással, a „Kertdoktor” rovattal tájékoztatja az aktuális növényvédelmi helyzet iránt érdeklődő olvasókat.
Megtekintem a KERTDOKTOR növényvédelmi előrejelzés rovatát >>>
Amint azt a népes olvasótábor folyamatosan tapasztalja, a nyomtatott Agrofórum szaklapban rendszeresen mély szakmai tartalmat hordozó, a tudomány és a termelés új eredményeit bemutató cikkek jelennek meg. Ugyanakkor a kiadvány a havi megjelenés miatt nem tud naprakész információkat szolgáltatni az aktuális növényvédelmi helyzetről, tennivalókról. Új rovatunk ezt vállalja fel.
Természetesen itt is vannak korlátok, az országos kitekintés csak nagy vonalakban valósítható meg, a friss információkat is csak az adott térségi összefüggésben lehet frissnek elfogadni, s a termesztett kultúrák teljes körét állandóan lefedni szinte lehetetlen.
Mindezek ellenére igyekszünk rendszeres közzététellel a tendenciákra, várható eseményekre, veszélyekre felhívni a figyelmet, s ezek mellé egy nagyon rövid védekezési útmutatót is adni. Ez utóbbi nem helyettesíti a helyszínre adaptált, minden aktuális körülményt elemző védekezési technológiát. Ezért, ha szükséges, kérjük, támaszkodjanak a helyi növényvédelmi szakemberre.
Reméljük, új kezdeményezésünk sokaknak hasznos lesz, és elnyeri tetszésüket. Amennyiben így lesz, alkalmazzák az itt olvasható növényvédelmi előrejelzést.
Ha észrevételük, javaslatuk van a rovat tartalmi és formai jobbítására, kérjük, jelezzék felénk a kertdoktor@dev.agroforum.hu címen.
