Ökológiai gazdálkodás

Az ellenségem ellensége a barátom – A ragadozó atkák

Agrofórum Online

Elsősorban a hajtott zöldségkultúrákban (paradicsom, paprika, uborka, dinnye, padlizsán) és az üvegházi dísznövénytermesztésben vetik be a ragadozó atkákat, viszont egyes képviselőiket gyümölcsültetvényekben is felhasználják. Célszervezeteik között elsősorban tripszek, (széles- és takács-) atkák, valamint liszteskék szerepelnek.  

Alternatív táplálékforrásuk lehet anövények pollene (Amblyseius fajok, Amblydromalus limonicus) vagy fajtársaik fiatalabb egyedei (Hypoaspis miles, Phytoseiulus persimilis, Typhlodromus pyri). A kannibalizmus alapvetően kevés prédaállat mellett jelenik meg. Egyrészt segíti egyes egyedek túlélését, másrészt ez egy önszabályozó mechanizmus a populáció túlnépesedése ellen.

A ragadozó atkák igen parányi, fél- maximum 1 mm nagyságú, pókszabású élőlények. Szájszervük a ragadozó életmódhoz alkalmazkodott: ollószerű fogókészülék. Kétivaros szaporodás jellemzi őket, vagyis a legtöbb faj esetében hím is előfordul.  Fejlődésük több szakaszból áll: pete, lárva, protonimfa, deutonimfa, adult. A fejlődési stádiumokat a lábak száma, illetve a testüket fedő pajzslemezek mennyisége és az ivarszerv megléte alapján lehet elkülöníteni. A lárvának 3 pár lába van, a protonimfának már 4 pár, viszont a háti lemezeiből jóval több van, mint a következő stádiumban. A deutonimfa háti pajzsa már egységes, viszont a hasán található ivari pajzsok – melyek az ivarszerveket fedik – még nem fejlődtek ki, ezek csak az adult, kifejlett egyednél jelennek meg.

Csomagolásuk kétféle módon történhet: filmcsíkban, tasakokban, vagy műanyag fiolákban, flakonokban (vermikulit, természetes eredetű hordozóanyaggal). Minden esetben megtermékenyített nőstények vannak a különböző kiszerelésekben.

Kijuttatásuk szerint 3 csoportba sorolhatjuk őket: a tasak kihelyezése a növényekre (Amblyseius andersoni, Amblyseius swirskii, Typhlodromus pyri), a flakon tartalmának földre szórása közel a növényhez (Hypoaspis aculifer), a flakon tartalmának növényre szórása (gyakorlatilag az összes többi faj esetében).

Általánosan jellemző a ragadozó atka fajokra, hogy 25-35°C között a legaktívabbak, és legalább 60% relatív páratartalom szükséges az optimális fejlődésükhöz. Ilyen feltételek mellett akár 1-1,5 hónapig is élhetnek. Egyedüli kivétel a Typhlodromus pyri, mivel telepítésének időszaka a hidegebb hónapokra esik (december-január vége). A T. pyri ragadozó atkák +10°C fölött aktiválódnak, amikor is a táplálékául szolgáló kártevő atkák is előbújnak telelőhelyeikről az ültetvényekben.

A chilei ragadozó atka, a Phytoseiulus persimilis például kifejezetten takácsatka, míg társa, az Amblyseius cucumeris pedig tripsz specialista, amelyeket az üvegházi, illetve fóliasátorban termesztett zöldség- és dísznövények védelmében alkalmaznak. Az Amblyseius swirskii étrendje liszteskékből és tripszekből áll, viszont ezek hiányában pollennel táplálkozik. Megfigyelték viszont, hogy a prédaállatokon élő atkák gyorsabban fejlődnek és több petét raknak, mint a pollennel táplálkozó társaik. Az Amblyseius degenerans fajt tripsz és takácsatka ellen célszerű bevetni, viszont alternatív megoldásként pollenen is elél. Ez a faj viszont alacsony páratartalom mellett is aktív.

A Hypoaspis miles faj szintén különleges, mivel ő egy talajban élő ragadozó atka. Ennek megfelelően ugróvillásokkal, atkákkal, fonálférgekkel táplálkozik. Illetve tripszek telelőalakjaival, melyek szintén a talajban húzódnak meg. Táplálék hiányában kannibalizmus is előfordulhat. Kivételesen szűznemzéssel szaporodik.

Ezeket a fajokat remekül lehet kombinálni más hasznos szervezetekkel, például ragadozó poloskákkal, melyekről a következő bejegyzésben olvashatnak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok II. rész

2020. április 4. 05:36

Az egyszerű anyagok nem minősülnek növényvédő szernek, de ha van, be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok I. rész

2020. február 28. 04:38

Háztartásokban is megtalálhatók, és akár a helyi abc-ben is megvásárolhatók azok az anyagok, melyekről talán nem is gondolnánk, hogy növényvédelmi célra alkalmasak.

A méhlegelőkről - az élettér csak összefogással javítható

2019. november 21. 05:37

A hanyatló élettér azt jelenti, hogy egyre több az olyan időszak, amikor a méhek nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak nektár- és pollenforrást. A táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán fontos lenne javítanunk.

Biogazdálkodás: bejelentkezéstől a tanúsítványig

2019. november 1. 11:43

Számos olyan gazdálkodóval találkozom a hétköznapoban, akik érdekeltek a biotermesztésben, de nem mernek belevágni. Minden adottságuk megvan hozzá, de tartanak a változástól és az ismeretlentől. Akiket csak a bio-ellenőrzéstől való félelem (igen, ilyen is van) tántorít el, azoknak itt egy rövid összefoglaló, mi történik és mire kell számítania egy növénytermesztőnek a bejelentkezéstől a tanúsítvány megszerzéséig.

Az uborka peronoszpóra gyógyítása

2018. július 26. 17:51

Noha a bizonytalan piac, és a nagy kézimunkaerő-igény miatt a konzervuborka termőfelület drasztikusan visszaesett, vannak bátor vállalkozók, akik évről évre megpróbálkoznak az uborka termesztésével.

A chilik csodálatos világa II. - Beltartalmi értékek

2020. január 28. 04:36

A chili paprikáknak régóta ismerjük jótékony élettani hatásait is, például bizonyítottan baktériumölő.

A kén nélkülözhetetlen tápanyaga a zöldségféléknek

2019. augusztus 26. 09:57

A kénről sokan nem tudják, hogy Nightinale, Beckenbach és társai már a 40-es években, Amerikában, több vonatkozásban tisztázták az élettani szerepét. Tévesen a kén „felfedezését” is, a múltszázad második felére datálják, amikor Európában a 80-as évek végén, a 90-es évek elején a kénhiány jelenségét dán, német és holland kutatók a keresztesvirágúakon, gyümölcsfákon és más olajos növények termesztése során tömegesen tapasztalták.

Idén több hajtatott zöldséget takaríthatnak be a termelők

2018. április 23. 11:53

A magyar primőráru több szempontból jobb az importnál: a frissesség mellett a belföldön termelt fajták döntő többsége megfelel a magyar fogyasztói elvárásoknak és élelmiszerbiztonsági szempontból is megbízhatóbbak