Ökológiai gazdálkodás

Előrejelzési és megfigyelési módszerek zárt termesztőberendezésben

Agrofórum Online

Megelőzés és visszaszorítás, megfigyelés, döntéshozatal, nem kémiai módszerek, peszticid kiválasztása, csökkentett növényvédőszer használat, anti-rezisztencia stratégiák, értékelés. A manapság sokat emlegetett integrált növényvédelem 8 alapelve. Elsőre bonyolultnak hangzik? Nem az.

Ha egy kicsit is elkezdtünk nyitni a tudatos növényvédelem felé – márpedig hiszem, hogy elkezdtünk -, akkor talán már Önökkel is előfordult, hogy betartották a vetésforgót, ellenálló fajtát választottak, időben elvégezték a metszést, kitettek egy feromoncsapdát vagy egy ragacslapot, nem csak a szomszéd Gyuri bácsi növényvédőszeres stratégiáját követve fújták le az almát, hanem utánajártak a megfelelő peszticidnek és dózisnak, de még jobb esetben már a Bacillus thuringiensis sem egy ismeretlen varázsige. Ha ezek közül bármelyikkel találkoztak, szeretnék gratulálni, mert az integrált növényvédelem valamelyik alapelvét követték. Ám mielőtt hátradőlnénk, fontos tudni, hogy ezeknek a folyamatoknak egymásra kell épülnie. Hiába választottuk ki kertészetünk számára a legjobb inszekticidet, ha kihagytuk a metszést, és fogalmunk sincs róla, rajzik-e az almamoly.

A mai cikket elsősorban azoknak ajánlom, akik a megelőző intézkedéseket már ismerik a zárt termesztőberendezésükben (legyen az öko vagy konvencionális művelésű), és szeretnék elsajátítani a megfigyelési, előrejelzési módszereket is. Azoknak is hasznos lehet az iromány, akikben felmerült a biogazdálkodás lehetősége, de eddig nem mertek belevágni az ismeretek hiányában. Ez jó alapot adhat arra, hogy ne féljenek eltérni a megszokásoktól, és merjenek kérdezni, segítséget kérni az újításra.

Minden növényvédelmi beavatkozást, legyen szó kémiai készítmény, vagy természetes ellenségek felhasználásáról, meg kell előznie a megfigyelésnek, szemrevételezésnek. Csak így tudjuk meghatározni a kezelés időpontját a hatékony eredmény eléréséhez. Már a kiültetéstől kezdve érdemes szemlét tartanunk a kártevők és természetes ellenségek arányának, mennyiségük változásának megállapításához. Jelöljünk ki néhány (1000 m2 alatt legalább 3, efelett pedig 4-500 m2-enként 1) pontot, amit rendszeresen megvizsgálunk, és jegyzeteljük az adatokat. A szemmel látható egyedeket számoljuk le, az apró, megbújó és gyorsan mozgó állatkák pedig egy papírlapra kopogtatva a növényről, szintén gyorsan megszámolhatók. Így hamar képet kapunk arról, hol indul a fertőzés, mennyire szaporodnak és érvényesülnek a természetes ellenségek, és a fertőzési gócpont milyen mértékben változik.

Ragacsos színcsapda, kék és sárga (Fotó: csalomoncsapda.hu)

Az igen nagy kárt okozó, korábbi cikkben részletesebben leírt atkákat nem tudjuk megszámolni, így az ő jelenlétükre a gyakori szignalizáció során a növényi tünetekből következtethetünk. A szélesatkák főként a fiatal hajtáscsúcsokon károsítanak, így a hajtáskezdemények torzulnak, kanalasodnak. A takácsatka a levél fonáki részén, az érzugokban szeret megbújni, szívogatása nyomán a növényi részek világosodnak.

A ragacsos színcsapdákról, fogólapokról is biztosan mindenki hallott már, ám nem mindegy, melyik színt mire használjuk. Zárt termesztőberendezésben két színt alkalmazunk: kéket és a sárgát. Előbbi a tripszek, utóbbi pedig a levéltetvek, molytetvek, aknázólegyek jelölésére és gyérítésére alkalmas. Mivel ezek a csapdák különböző méretben is kaphatók, ezért a nagyobb felületűeket bátran helyezzük a fertőzési gócpontok (lásd megfigyelés) közelében besűrítve, hiszen csökkenti az állományt.

Ha csak a kisméretű jelzőlapokat használjuk, a hajtatóház méretétől függően 100-500 m2-enként egyet kell kitenni a fűtőtestek, nyílászárók közelébe. (Vásárláskor a gazdaboltos is segít, de a leírást se felejtsük el végigolvasni a helyes használatról.) Üres termesztőberendezésbe a talaj fölé is elhelyezhetünk kék ragacslapokat, hiszen a tripszek a talajban élnek. Fontos, hogy a lapokat a növény fölé 20 cm-rel, függőlegesen tegyük, kivéve az aknázólégy (sárga lap) fogására, ahol vízszintesen. Ha a természetes ellenségeket már betelepítettük, a színcsapdákat ne sűrítsük, mert akár a hasznos szervezeteket is gyéríthetjük vele.

Sárga lap (Fotó: csalomoncsapda.hu)

Végül a szexferomon csapdáról se feledkezzünk meg, amely jelen esetben a hímivarú bagolylepke rajzásának nyomon követésére szolgál (az imágót jelzi, ezáltal a lárva kártételét időben megakadályozzuk). A gyapottok-bagolylepke első nemzedéke általában májusban, a 3., legveszélyesebb nemzedéke pedig augusztusban várható. A csapdák kihelyezését is ekkorra időzítsük. Fontos tudni, hogy ez a módszer előrejelzésre szolgál, az egyedeket nem gyéríti kellő mértékben.

Bízom benne, hogy ezzel a kis rövid összefoglalóval kedvet kaptak a megfigyelési módszerek elsajátításához. Ne féljenek kérdezni a szakemberektől, hisz mindannyiunk közös célja a tudatos növényvédelem.

Felhasznált irodalom: Budai Csaba – Biológiai növényvédelem hajtató kertészeknek

Képek forrása: csalomoncsapdak.hu

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok II. rész

2020. április 4. 05:36

Az egyszerű anyagok nem minősülnek növényvédő szernek, de ha van, be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok I. rész

2020. február 28. 04:38

Háztartásokban is megtalálhatók, és akár a helyi abc-ben is megvásárolhatók azok az anyagok, melyekről talán nem is gondolnánk, hogy növényvédelmi célra alkalmasak.

A méhlegelőkről - az élettér csak összefogással javítható

2019. november 21. 05:37

A hanyatló élettér azt jelenti, hogy egyre több az olyan időszak, amikor a méhek nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak nektár- és pollenforrást. A táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán fontos lenne javítanunk.

Biogazdálkodás: bejelentkezéstől a tanúsítványig

2019. november 1. 11:43

Számos olyan gazdálkodóval találkozom a hétköznapoban, akik érdekeltek a biotermesztésben, de nem mernek belevágni. Minden adottságuk megvan hozzá, de tartanak a változástól és az ismeretlentől. Akiket csak a bio-ellenőrzéstől való félelem (igen, ilyen is van) tántorít el, azoknak itt egy rövid összefoglaló, mi történik és mire kell számítania egy növénytermesztőnek a bejelentkezéstől a tanúsítvány megszerzéséig.

Visszatérő probléma: verticilliumos hervadás Magyarországon

2019. október 13. 05:29

Hazánkban a Verticillium dahliae Kleb. gombafaj főként fiatal csonthéjas ültetvényekben okozhat jelentős károkat, jellemzően kajszi, de cseresznye, meggy, szilva és mandula esetében is.

Mit tehetünk az őszibarackfát fertőző sztigminás betegség ellen?

2019. szeptember 20. 05:37

H. László kérdése: Az idén nagy problémát okozott a levéllyukasztó betegség az őszibarackfáimon. Mit tegyek, hogy jövőre megakadályozzam ezt?

Nagyon sok a káposztalepke, fertőz a szürkerothadás

2018. augusztus 16. 15:14

Az őszi szedésre és téli tárolásra termesztett káposztafélék környezetében nagyon sok káposztalepke figyelhető meg.

Cherokee – Teljeskörű védelem a sikeres kalászos gabonatermesztés érdekében

2019. április 5. 10:01

A kalászos gabonák termesztése során a gazdálkodók különböző növénykórtani problémákkal találkozhatnak, amelyek egyaránt befolyásolják a várható termés mennyiségét és minőségét.