Szőlő-Bor

Bemutatták a mogyoródi szőlőtechnológiai kísérlet eredményeit

Agrofórum Online

A Pest megyei Kormányhivatal NTI, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete és a Mogyoródi Hegyközség, valamint a kísérletben résztvevő cégek „A szőlő növényvédelme” című tanácskozásra várta a szőlőtermesztőket augusztus elején. A rendezvény fókuszában az idei szezon időjárási és növényvédelmi aktualitásainak összegzése, valamint a 2017-es szőlő növényvédelmi technológiai kísérletek eredményeinek értékelése állt.

A technológiák zöme kitűnően vizsgázott idén Mogyoródon

Az évjárat sajátosságainak összefoglalásával kezdte előadását Dula Bencéné mikológus, szőlőtermesztő, majd az idei szezont jellemző növényvédelmi kérdéseket elemezte, végül bemutatta, hogy a demo kísérleti parcellákban hogyan vizsgáztak 2017 során a szőlővédelmi technológiák.

Az időjárás, a növény fejlettsége és a kórokozók határozzák meg együttesen egy évjárat jellegzetességeit. Az év rendkívül kemény hideggel indult, egyes januári napokon a minimum hőmérséklet megközelítette a –20 °C-ot. A szőlő rügyei és fás részei már –15 °C-on károsodhatnak. A nagy hideg szerencsére a szőlőt mélynyugalmi állapotban érte, így a jól záródó rügyeket a rügygyapot megvédte a károsodástól, de persze a fajták között fagyérzékenység szempontjából különbségek voltak tapasztalhatók. A főrügy és a mellékrügy fagykárosodása mellett a diafragma károsodásra hívta fel az előadó a figyelmet. A diafragma vagy bélrekesz választja el az internódiumok közötti bélrészt. A rügy felőli oldalán felhalmozódó keményítő táplálja a fakadó rügyet, károsodása esetén komoly fakadási gondokkal kell számolni. A diafragma fagykár főként a szaporítóanyag-előállítók számára jelent veszélyt.


A heterogén fürtfejlődés segítette a lisztharmat terjedését– mondta el Dula Bencéné

„Egyenetelen volt a fakadás, hajtásfejlődés, ebből adódóan a fürt mérete is. Ez nem a fürtön belüli egyenetlen bogyóméret jelenti, hanem a fürtök közötti méretkülönbséget, fejlődésbeli eltérést” – foglalta össze Dula Bencéné a téli szélsőségesen alacsony hőmérséklet hatását.

A 2017-es szezonban kórokozók közül a lisztharmat jelentette a legnagyobb kihívást. Az első primér aszkospórás tünetek közel egyszerre jelentek meg az országban. A zászlós tünetre nem lehetett számítani és nem is jelen meg, hiszen a micéliumok elfagytak a komoly téli hidegben.

Bár az országban a fertőzés mértéke gyenge-közepes volt a lombozaton, az imént említett egyenetlen fürtméret következtében a gomba kiváló életfeltételeket talált a fürtön. A fagy miatti heterogén fürtfejlődés eredményeként mindig volt az ültetvényben érzékeny fejlődési állapotban lévő bogyó, amelyen a lisztharmat-fertőzés kialakulhatott. Mindebből adódóan a fertőzési állapotokra is az egyenetlenség a jellemző 2017-ben.
A kártevők közül lepkekabóca, zöld cserebogár és kígyóaknás szőlőmoly kártétele is kimutatható volt, érdekes „újdonságként” a sáska is szerepelt a szőlőt károsító rovarok listáján idén. A szőlőmolyok első nemzedékénél közepes, a másodiknál gyengébb, kisebb egyedszámú rajzást volt tapasztalható. Új, veszélyes károsítók közül a tajtékos kabóca által terjesztett Xylella fastidiosa baktériumot emelte ki az előadó. Ez a kórokozó felelős a szőlő Pierce betegségének kialakulásáért, amelynek egyik jellegzetes tünete, hogy a levéllemez úgy válik le a tőkéről, hogy a levélnyél ott marad.


Lisztharmat tünete a takart kontroll tőkén

A téli hidegstressz után megjelentek az ültetvényekben az Esca, a korai tőkeelhalás tünetei is.

A nyári időszakban napperzselés alakult ki a bogyókon számos esetben. Az erős UV sugárzás hatására bizonyos helyeken gyakorlatilag megfőttek a bogyók, más esetekben ráaszalódott a bogyóhús a magokra.
Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy már a keleti országrészben is kimutatták az Flavescence dorée karantén fitoplazmát. A nagy veszélyt az jelenti, hogy az amerikai szőlőkabóca, e kórokozó vektora, a Dunától keletre sokkal nagyobb egyedszámban fordul elő, mint nyugaton, ahol már korábban megjelent a szőlőben az FD fitoplazma.

Mogyoródon is a lisztharmat fenyegette a termést

Erdész Ferenc kertészmérnök, növényorvos a szőlő növényvédelmi technológia kísérletek témafelelőse mutatta be a vizsgálati körülményeket. Az egyes függöny művelésű kékfrankos ültetvényben egy hektár nagyságú kísérleti parcellákat alakítottak ki. Két üzemi technológia mellett a BASF Hungária Kft.+Yara Hungária Kft., a Sumi Agro Hungary Kft., a Nufarm Hungária Kft.+Huminisz Kft., a Magyar Kwizda Kft., a Belchim Crop Protection Hungary Kft., továbbá a Bayer Crop Science és Syngenta Kft. készítményeiből, termékeiből összeállított technológiai változatok eredményességét vizsgálták az összehasonlító kísérlet során.


Erdész Ferenc a szőlő növényvédelmi technológia kísérletek témafelelőse

A mogyoródi demo kísérleti területen idén a lisztharmat fertőzés értékelésére adódott lehetőség, mert peronoszpóra és botrítisz nem fordult elő – mondta el Dula Bencéné. Két időpontban, először (július 4.) zöldborsó-állapot és fürtzáródás közötti stádiumban (széles határ az eltérő fürtméret miatt) négy kezelés után, majd zsendülés kezdetén (július 11.) értékelték a hétparcellás kísérletet. A terület csapadékellátottsága egyenletes volt. Kezeletlen takart kontroll esetén második értékeléskor 72%-os lombfertőzöttség volt tapasztalható. A fürtfertőzöttség szintén a második értékeléskor, zsendüléskor a takart kontrollban meghaladta a 44%-ot, a kísérletben lévő tecnnológiáknál viszont – kettő kivételével – az elfogadható 5% alatt maradt, tehát a technológiák zöme kitűnően vizsgázott idén Mogyoródon. A hét kísérleti parcellában és a két üzemiben alkalmazott szőlővédelmi technológiák teljes – növényvédő szer, gyomirtó szer és lombtrágya – költsége nettó 111 297 és 260 787 Ft/ha között változott.


A szőlőtechnológiák eredményeire sokan voltak kíváncsiak

Elegendő magnéziummal és megfelelő tápelemaránnyal a fürtkocsánybénulás ellen

A magnézium a fotoszintézisben fontos szerepet tölt be, emellett több, mint 300 enzim működéséhez nélkülözhetetlen. Növeli a cukortartalmat és a cukrok szállítását, befolyásolja a nitrogén és a foszfor forgalmát. Felvétele más kationok (káliumion, kalciumion, ammóniumion) mennyiségétől erősen függ. A fürtkocsánybénulás végeredményképpen a magnézium relatív vagy tényleges hiányára vezethető vissza, de a betegség kialakulásában számos tényező szerepet játszik. Ezek között található a fajtaérzékenység, az alkalmazott technológia, a klimatikus viszonyok és növényélettani kérdések.


Kísérleti parcellák bemutatója

Horinka Tamás kertészmérnök, szaktanácsadó a szőlő kocsánybénulás kialakulásának okait elemezte, vizsgálta a növényben található tápelemek, valamint a talaj tápelemellátottságának, illetve az élettani betegség megjelenésének összefüggéseit, továbbá a magnézium kiemelt jelentőségét. A fürtökben az optimális magnéziumszint kialakulását a magnéziumellátottság mellett az ionantagonizmus jelensége is befolyásolja, de az is, hogy a szőlő különböző növényi részei versenyt folytatnak egymással e tápelemért. A gazdálkodónak a betegség kapcsán figyelembe kell venni azt is, hogy a talajban rétegenként (0-30, 30-60 cm-es mélységben) kell végezni a tápelem-utánpótlást és a kationbeállítást.


A szőlő kocsánybénulás kialakulásának okait Horinka Tamás elemezte

Magnéziumpótlásra lombtrágya is alkalmazható, de csupán kiegészítő jelleggel, mert a növény teljes igényének csak töredéke biztosítható ezzel a módszerrel.

A tanácskozás a kísérleti parcellák megtekintésével, a technológiák ismertetetésével zárult.

(Polgárné Balogh Eszter – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Szőlő gombaölőszeres kezelések

2020. augusztus 18. 09:30

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég, mely 1995 óta tevékenykedik Magyarországon. Kizárólag a gazdálkodóktól származó információk alapján méri fel a vetőmag, műtrágya, valamint növényvédő szer piacot. Alábbi összeállításunkkal is szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak, akik bármelyik kutatásunkban segítségünkre voltak.

Rézzel vagy anélkül?

2020. július 27. 08:47

A RELACS projekt rézkiváltást célzó kísérletének első eredményei a szőlő növényvédelmében.

A Vajdaságban nemesített rezisztens szőlőfajták (2.)

2020. április 5. 09:00

A cikksorozat előző részében ismertetett fajták génállományát további visszakeresztezéssel minőségi szempontból gazdagítottuk Vitis vinifera L. fajtákkal. Ennek eredménye a XXI. század elején Szerbiában még néhány államilag minősített fajta. A szerző bemutatja a Pannonia, a Morava, a Danubius és a Dionis fajta származását, termesztési értékét és közli a fajta/fajtajelölt leírását.

Az Etyek-Budai borvidék múltja, jelene és lehetőségei

2020. március 30. 13:17

E havi lapszámunkban az Etyeki-Budai Borvidéket mutatjuk be. Megismerhetők a borvidék termőhelyi adottságai és a szőlőtermelés helyi tradíciója, valamint a borturizmus alapját jelentő vendégcsalogató rendezvények.

Peronoszpóra fajok jelentősége szántóföldi kultúrákban

2019. január 23. 04:36

A szerző célja, hogy a peronoszpóra eredetű betegségeken belül felhívja a figyelmet és ismertesse a szóján (Glycine max) károsító Peronospora manshurica, valamint az őszi káposztarepcét (Brassica napus L. convar. napus) és az olajretket (Raphanus sativus var. oleiferus) fertőző Peronospora parasitica kórokozó gombafajok jelentőségére, bemutatva tüneti megjelenésüket és a védekezési lehetőségeket.

A szőlőtripsz jelentősége, kártétele és a védekezés lehetőségei

2019. június 10. 13:37

A szőlőtripsz károsítására rügyfakadás után lehet számítani. Mivel tavasszal meglepetésszerűen jelentkezhet a kártétel a fiatal hajtásokon, a fakadást követően rövid időn belül megelőző védekezés lehet szükséges.

CAPRENO – Megéri az árát, megoldja a gyomproblémát

2020. május 14. 07:47

Rugalmas a kijuttatása, nagyon egyszerű kezelni, és korán kikapcsolja a gyomkonkurenciát, a betakarításig pedig tényleg tisztán tartja a kukoricát.

Jelentősen felerősödött a bagolylepke fajok aktivitása

2019. szeptember 3. 08:32

A bagolylepke fajok aktivitása nemcsak szántóföldön, de a szabadföldi zöldségkultúrákban is gondot okozhat. A csapdák napi 10-20-as egyedszámban fogják a káposzta, a C-betűs, a gamma, a felkiáltójeles, a vetési és a gyapottok bagolylepkéket.