Táj-Tér-Kép

A tájelemekről – nem csak zöldítőknek I. rész

Agrofórum Online

A mezőgazdasági tájak intenzifikációja a 20. században jelentősen felgyorsult. Napjainkban már egyre kevesebb helyen lelhetők fel a hagyományos mezőgazdálkodás nyomai. Négy évvel ezelőtt Dél-Békésben még láttam egy bácsit lóval szántani, nem tudom, lesz-e még ehhez hasonló élményben részem. A kis családi gazdaságok közül is – a lehetőségeikhez mérten – egyre többen gépesítenek.

A verseny, a megtérülés nyomása, a termésátlag növelésére való törekvés, a megművelés költségei és a termény ára, illetve a felhasznált vegyszerek és műtrágya ára mind-mind egyre nagyobb nyomást helyez a gazdálkodók vállára, nem kifizetődő már a mai világban a hagyományos módszereket alkalmazni. Furcsa paradoxonnak tűnhet, de mégis logikus, hogy a magas biodiverzitású, mozaikos szerkezetű mezőgazdasági tájak éppen a gazdaságilag elmaradottabb országokban maradtak meg.

Őszi szántás lóval, 1910 körül. (Fotó: Palatin Gergely, forrás: Magyar Fotográfiai Múzeum-Pelikán Kiadó, Budapest, 1993, 115. oldal.)

A mezőgazdaság térnyerése, a művelés egyre hatékonyabbá tétele értelemszerűen a természetes növénytársulások kárára történt. Manapság az agrártérségekben természetes növényfoltokról nem igazán beszélhetünk, a biodiverzitás egyre gyengülő bástyáját ma már néhány, a szántók tengerében fennmaradt gyepfolt, fasor, mezsgye tartja fenn. Számos kutatás foglalkozik a mezőgazdasági térségek tájszerkezetének vizsgálatával, az eredmények egybehangzóak: egyértelmű párhuzam vonható a szántóföldek terjeszkedése, illetve a természetközeli felszínborítás és ezzel együtt a biodiverzitás csökkenése között. Az alábbi ábrán is egy hasonló folyamatot ábrázolnak a németországi Schleswig-Holstein tartományban, ahol 1877 és 1979 között drasztikusan lecsökkent a parcellák között húzódó élőhelysávok száma.

Az agrártáj biotóphálózatának változása (Schleswig–Holstein) (Knauer, 1980)

Ez a folyamat elfogadhatatlan abban az esetben, ha törékeny ökoszisztémánk összeomlását szeretnénk megelőzni. A természetközeli, biodiverzitás fennmaradását segítő élőhelyek megőrzésének nem lehet eszköze csupán a természetvédelem totális rezervátum megközelítése, önmagában az ugyanis nem elegendő a célok eléréséhez. Kézen fekvő, hogy a területen aktívan jelen lévő, a földhöz erősen kötődő, azt valóban ismerő emberek segítségét kérjük ezen területek megőrzéséhez, ám ennek az együttműködésnek fontos kritériuma, hogy a gazdálkodó se szenvedjen kárt. E cél megvalósítása érdekében jött létre az úgynevezett zöldítés, amely az európai közös agrárpolitika környezeti szempontból igen ígéretes intézkedése volt.

Az európai közös piac a Római Szerződés aláírásakor jött létre. Az alapító hat tagállamban ekkor a mezőgazdaságot még erőteljesen befolyásolták az állami beavatkozások. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termékek a mezőgazdasági ágazatba való állami beavatkozás fenntartása mellett bevonhatók legyenek az áruk szabad mozgásába, csökkenteni kellett az egyes államok nemzeti szabályozását és a folyamatokat a közös szabályozás felé volt szükséges terelni. Lényegében ez volt az oka annak, hogy az Európai Unió életre hívta a tagállamokra vonatkozó Közös Agrárpolitikát (KAP), melynek célja a mezőgazdasági tájak termelőképességének, biodiverzitásának és ökológiai stabilitásának biztosítása. Az évtizedek során a KAP-ot folyamatosan alakították, több reformot is végrehajtottak. A 2014. évi KAP-reform új intézkedése, a zöldítés volt, melynek célja az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági tevékenység támogatása, valamint az ökoszisztémák szempontjából fontos tájelemek megőrzése.

A zöldítés fontos célkitűzése a változatos élőhelyek fennmaradásának biztosítása a mezőgazdasági térségekben is (fotó: RitaE/Pixabay)

A 2013-as KAP-reform következtében az Európai Unió tagállamainak a mezőgazdasági támogatások 30%-át kötelezően a környezeti célokra kellett felhasználni, melyeket összefoglaló néven zöldítésnek nevezünk. A fő cél a víz és a föld minőségének, valamint a biodiverzitás és a vidéki táj megőrzése volt. Hosszú távú cél a klímaváltozás lelassítása és az ahhoz történő alkalmazkodás (eea.europe). A 2015-ben elindult zöldítés során a gazdálkodóknak három különböző területen kellett megfelelniük a feltételeknek ahhoz, hogy a támogatást megkapják: (1) állandó gyepterületek fenntartása, (2) terménydiverzifikáció és (3) ökológiai fókuszterületek (EFA) kijelölése. A magyar gazdálkodók kötelezettségeinek és vállalásainak teljesítését a Mezőgazdasági és Parcella Azonosító Rendszer (MePAR) segíti. A MePAR a támogatások eljárásainak kizárólagos, országos szintű rendszere (71/2015. (XI. 3.) FM rendelet).

Tájépítészként a mi szempontunkból az EFA területek rejtik magukban a legtöbb lehetőséget. A rendelet szerint EFA-terület lehet: parlagon hagyott terület, terasz, tájelem, vízvédelmi sáv, agrár-erdészeti terület, erdőszélek mentén fekvő támogatható sáv, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény, ökológiai jelentőségű másodvetés, nitrogénmegkötő növényekkel bevetett terület (Zöldítési kézikönyv, 2018).

Elnézve a gazdálkodói kézikönyvek mérnöki ábráit és mögénézve az intézkedés elemeinek elmerenghetünk azon, vajon nem túl apró és hatékonytalan lépés-e a biodiverzitás és jövőnk szempontjából a zöldítés? De rögtön vissza is kérdezhetünk: tudunk jobbat, ami valóban megvalósítható? (fotó: ieep.eu)

Az ökológiai fókuszterületek kijelölése egyébként nem ismeretlen a gazdálkodók számára, mivel a Kölcsönös Megfeleltetés szabályai szerint ezeknek a tájelemeknek a védelme 2009 óta kötelező. Több kritika is megfogalmazódott azzal kapcsolatban, hogy a gazdálkodók egy egyébként is kötelező tevékenységre kapnak ettől az évtől támogatást ahelyett, hogy valódi lépéseket tennének a biodiverzitás fenntartása érdekében (Matthews, 2015).

Az állandó gyepterületek és a terménydiverzifikáció a tájszerkezet mozaikosságának szempontjából jelentős. Az ökológiai fókuszterületek megőrzése és létrehozása jelentős változásokat eredményezhet az ökológiai és biotóphálózatban. A tájhasználat során a természetes mozaikok és az ember által létrehozott foltok alkotta feldarabolt (fragmentált) táj jön létre, ahol a természetes foltok közötti átjárhatóság nem minden esetben biztosított (Turner, 2001). Különösen károssá válhat a mezőgazdasági tájak biodiverzitása szempontjából az EFA-területek nem körültekintő kijelölése. Egyes vészjóslóbb előrejelzések szerint a klímaváltozás lassítása tekintetében éppen az ellenkező eredményt érik el a zöldítéssel, mivel a “kötelező” extenzív gazdálkodásból származó bevételkiesést más területek intenzívebb művelésével, extrém esetben újabb területek művelés alá vonásával igyekeznek majd kompenzálni.

A 2020-ban kezdődő új ciklusra vonatkozó KAP reform tartalma még nem ismert teljes terjedelmében. Az egyértelműen kijelenthető, hogy a mezőgazdasági területekre vonatkozó környezeti célok továbbra is érvényben lesznek, az viszont, hogy ezeket a környezeti célokat milyen eszközökkel kívánják elérni, még nem tisztázott. A zöldítés jövője nem garantált, ám bukása sem. A zöldítésről szóló cikksorozatnak nem szerepe megítélni az intézkedés sikerességét vagy sikertelenségét. A következő bejegyzésekben az egyes tájelemeket vesszük részletesen szemügyre, nem csak agrár szemüvegen keresztül.

Felhasznált irodalom:

European Commission, Agriculture and Rural Development, Direct support, Greening http://ec.europa.eu/agriculture/direct-support/greening/index_en.htm

Matthews, A 2015: Delivering biodiversity through the common agricultural policy in: Ó hUallacháin, D. and Finn, J.A. (eds.) 2015, Farmland Conservation with 2020 Vision, Teagasc, Wexford, pp 10-11.

71/2015. (XI. 3.) FM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

10/2015. (III. 13.) FM rendelet (zöldítési rendelet)

A kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendelet

Kovács, M., Kránitz, L., Madarász, I., Magyari, R., Palakovics, Sz., Pethő, J., Rezneki, R., Szabó, E., Szerletics, Á., Sztahura, E., Tengerdi, G., Zemle, V. (2015): Zöldítés Gazdálkodói kézikönyv. Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Budapest. ISBN 978-615-5307-12-6

Turner, Monica G., Gardner, Robert H., O’Neill, Robert V. (2001): Landscape ecology in theory and practice: pattern and process. Springer-Verlag, New York.

Knauer, N. 1980: Möglichkeiten und Schwierigkeiten bei der Schaffung funktionsfähiger Naturschutzgebiete in der Agrarlandschaft. Landwirtsch. Forsch., Sonderh. 37: 105–116.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hol van Európa „zöld gerince”? - Példák regionális léptékű zöld folyosókra (1.)

2020. augusztus 14. 12:07

Korábbi cikkünkben foglalkoztunk az ökológiai folyosók, zöldfolyosók jelentőségével az élővilág fennmaradása szempontjából. A természet védelmének és helyreállításának fontosságára a napjainkban is zajló Covid19-világjárvány is felhívta a figyelmet. Ennek köszönhetően is az Európai Unió több progresszív javaslattal állt elő az ún „Zöld Megállapodás”-hoz kapcsolódóan. 2020 május 20-án jelentette meg a 2030-ig szóló Biodiverzitás stratégiát, amelyben kiemelik a védett területek hálózatának bővítését , de egyben felhívják a figyelmet az ökológiai folyosók jelentőségére, amelyek elejét veszik a genetikai izolációnak, lehetővé teszik a fajok vándorlását, valamint az egészséges ökoszisztémák fennmaradását és fejlődését.

Madárbarát tájhasználat

2020. május 21. 04:37

Mivel mi változtattuk meg az élőhelyeket, nekünk is kell biztosítanunk, hogy a beavatkozásaink ellenére az ökoszisztéma továbbra is működőképes maradjon. Ehhez lehet az első lépés a madaraink megőrzése és a madárbarát táj kialakítása.

Mi a tájfragmentáció, hogyan befolyásolja a vándorló állatfajok életterét?

2020. május 16. 06:36

Nagyon fontos, hogy fennmaradjanak a tájban azok a lineáris elemek, amelyek összekapcsolják a magterületeket. A fragmentáció elkerülése érdekében jelentős, hogy megszüntessük az akadályokat, csökkentsük a gáthatást.

Terjeszkedő városok avagy, hogy lesz egy nagyvárosból Coruscant

2020. május 7. 05:37

A múlt században a technológia robbanásszerű fejlődése révén számos elképesztő elmélet született a jövőről és annak alakulásáról, melyet ma élünk meg. Azonban a napjainkra kialakult ökológiai szemlélettel és a fenntarthatósággal egy ekumenopolisz nem összeegyeztethető.

A második negyedévben kevesebben dolgoztak a mezőgazdaságban

2020. augusztus 8. 04:36

A mérséklődés ellenére stabilabbnak bizonyultak a koronavírus fellángolásának negyedévében a mezőgazdasági munkahelyek az iparban és szolgáltatási szektorban találhatókhoz képest.

Mondja el véleményét és formálja a mezőgazdaságot!

2020. március 23. 15:32

A Kleffmann Group alapítása óta elkötelezett híve volt az elsőrangú mezőgazdasági piackutatásnak és szaktanácsadásnak. Az elmúlt több mint 25 év során teljes körű piackutatási szolgáltatást nyújtottunk, amely során kulcsfontosságú információkat biztosítottunk ügyfeleinknek a mezőgazdasági ágazatokkal kapcsolatosan.

Budapest Afrika Fórum: bővülő mezőgazdasági kapcsolatok Afrikával

2018. június 21. 06:35

Magyarország természeti és így mezőgazdasági viszonyai is gyökeresen eltérőek Tunéziáétól, Ugandáétól vagy a Dél-afrikai Köztársaságétól, vannak olyan globális kihívások, amelyekre leginkább együttesen lehet megtalálni a helyes választ.

Egyre több a beruházás a hazai mezőgazdaságban

2018. április 26. 11:11

Bár a beruházásokat még mindig saját forrásból valósítja meg a legtöbb gazdálkodó, az elmúlt évben duplájukra emelkedtek a banki hitelből finanszírozott fejlesztések.