A jó minőségű talaj nem csupán az élelmiszer-termelés szempontjából kulcsfontosságú. Fontos szerepe van az éghajlat szabályozásában, a vidéki lakosság megélhetésében és a biodiverzitás fenntartásában is. Európában ugyanakkor mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talaj minőségének romlása.
Ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti – figyelmeztet új jelentésében az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete, az EASAC. A dokumentum megírásában a magyar kutatók közül Hornung Erzsébet, az Állatorvostudományi Egyetem professzora, lektorálásában pedig Tóth Gergely, az MTA doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója, a Pannon Egyetem Georgikon Karának tanszékvezető egyetemi tanára vett részt.
Az ENSZ 68. közgyűlésén 2015-öt a Talajok Nemzetközi Évének nyilvánította (International Year of Soils). Annak ellenére, hogy a talaj egyaránt fontos a társadalom és a természet számára, a talajok védelmének átfogó jogi szabályozása 2014-ben lekerült az EU politikai napirendjéről. Mindamellett számos lehetősége maradt a politikának, hogy biztosítsa az európai talajok jövőjének védelmét, ami a talajromlás globális tendenciáinak megfordításában is szerepet játszhat – mondja az EU, Norvégia és Svájc nemzeti tudományos akadémiáit összefogó Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC).
Miután az Európai Bizottság 2014-ben visszavonta javaslatait, vita alakult ki a talajvédelmi irányelvekkel kapcsolatban a nem megfelelő EU-n belüli talajgazdálkodásról.
Ezzel szemben a nemzetközi érdeklődés nőtt a 2015-ös Talajok Nemzetközi Évének és az azt követő kezdeményezéseknek, köztük a fenntartható fejlődés célkitűzéseinek (SDG) köszönhetően. Számos üzleti ellátási lánc és a körkörös gazdaság is függ a talajoktól és azok ökoszisztéma-szolgáltatásától. Európában jelenleg mintegy 12 millió hektárnyi területet érint a talajdegradáció, vagyis a talaj minőségének romlása, és ehhez hasonló mértékű az a globális tendencia, amely az élelmiszer-ellátást és a természeti erőforrásokat, rajtuk keresztül pedig az emberi jólétet fenyegeti.
Az EASAC most közreadott jelentésében, melynek címe: „Az európai talajok fenntarthatóságának lehetőségei”, rámutatott, hogy a politikai döntéshozóknak meg kell ragadniuk a lehetőséget, hogy tegyenek Európa talajainak védelméért, és biztosítsák a fenntarthatóságukat.
Az európai talajokra vonatkozó referenciaértékek még mindig hiányosak, ezért is kell fejleszteni a különböző nemzeti monitorozó rendszerek közötti összhangot. „A talajokat folyamatosan pusztítja és tönkreteszi a gyors ütemű építkezés, az infrastruktúra-fejlesztés és a bányászat. A talaj szervesszén-tartalma csökken, ami növeli a további globális felmelegedést, csökkenti a talaj termékenységét, rontja a szerkezetét, vízmegtartó képességét. Az Európai Unió nem engedheti meg magának, hogy figyelmen kívül hagyja ezeket a témákat. A degradáció nemcsak a környezetet érinti, hanem az emberi egészséget és a megélhetést is”- mondta Michael Norton professzor, az EASAC környezetvédelmi igazgatója.
A talajeróziós károk veszélyeztetik az élelmiszer-biztonságot, és rontják a környezet állapotát
Fotó: Tóth Gergely
„A talajok gondoskodnak a nélkülözhetetlen tápanyagokról, a vízről, oxigénről, így segítenek az élelmiszer megtermelésében, valamint mérséklik az árvíz kockázatát, tisztítják a vizeket, nagy mennyiségű szenet raktároznak, és segítenek megőrizni a biológiai sokféleséget fenntartó ökoszisztémákat, gátolva a talajfertőzéseket, továbbá új antibiotikumok megtalálásának lehetőségéről is gondoskodnak.
Nem szabad a talajokra korlátlanul rendelkezésre álló erőforrásként gondolni:
ha leromlanak, nem újíthatók meg, legalábbis nem a mi életünk során” – mondta Wim van der Putten professzor, a szakértői bizottság elnöke a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémián tartott munkaértekezleten.
Az EASAC által kiemelt legfontosabb témák közé tartozik a klímaváltozás, az erdőirtás és a tartós talajpusztulás, a biodiverzitás, a bioüzemanyagok, az egészség és a közös agrárpolitika.
Klímaváltozás
A jelentés megállapítja, hogy a talajok 2-3-szor annyi szenet tartalmaznak, mint a légkör. Az EASAC támogatja a „4 ezrelék” kezdeményezését, amelynek célja a talaj széntartalmának növelése, ami klímaszabályozó szerepe mellett elengedhetetlen a talaj termékenységének és a talajszerkezet fenntartásának szempontjából is. Erősen ajánlottak azok az intézkedések és a gazdálkodóknak adott konkrét tanácsok, amelyek javítják a mezőgazdasági talajok minőségét, miközben mérséklik a klímaváltozást. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a talaj széntartalma – például a tőzeglápok pusztulása miatt – Európa-szerte továbbra is csökken. Klímavédelmi és természetvédelmi szempontból kulcsfontosságú lenne az EU-ban a tőzeglápok védelme és helyreállítása.
Az erdőirtás és a tartós talajfedés (beépítés)
Az EASAC aggodalmát fejezi ki a talajok növekvő beépítése miatt. Ez nemcsak az Unión belül okoz természeti és társadalmi károkat, hanem – mivel a csökkenő termőterületek növelik a mezőgazdasági import iránti keresletet – az EU-ba exportáló országokban erdőirtást is okoz. Meg kellene próbálni a területi tervezéssel, az infrastruktúra-fejlesztéssel és a bányászati tevékenységgel a lehető legkevésbé zavarni a talaj élelmiszer-előállításban és más ökoszisztéma-szolgáltatásokban betöltött szerepét.
Biodiverzitás
Az EASAC megjegyzi, hogy bár a felszín feletti biodiverzitást védi az élőhelyvédelmi irányelv, a Natura 2000 és más, biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezések, a föld feletti élővilág a talajok biológiai sokféleségétől is függ. A talajok valóban rendkívül sokfélék, és egy maroknyi belőlük több ezer fajt rejt magában! A biodiverzitással kapcsolatos kezdeményezéseknek ezért a talaj biodiverzitását is tartalmazniuk kell intézkedéseikben.
A talajok gerinctelen élővilágának közösségében a felszínen ragadozó pókok fontos szabályozó szerepet töltenek be
Fotó: Ujvári Zsolt
Bioüzemanyagok
A bioüzemanyagokkal kapcsolatos politikák növelik az olyan növények (pl. kukorica) termesztésének kockázatát, amelyek nem védik a talajokat az erózióval szemben. A megfelelő bioüzemanyag-nyersanyagok ugyanakkor fokozhatják a talajvédelmet. A talajügynek tehát kapcsolódnia kellene a bioüzemanyagok és a velük kapcsolatos intézkedések témájához is.
Egészség
Az EASAC megjegyzi, hogy a humán- és állati gyógyászatban alkalmazott antibiotikumok kikerülése a talajrendszerbe veszélyezteti a talaj biodiverzitását. A talajvédelem és a növénytermesztés szabályait is jobban ki kell dolgozni annak érdekében, hogy a magasabb terméshozamú növények megfelelő koncentrációban tartalmazzák az emberek számára szükséges mikrotápanyagokat.
Közös agrárpolitika (KAP)
A haszon rövid távú maximalizálása gyakran összeférhetetlen a talaj hosszú távú fenntarthatóságával. Ezért a KAP következő időszakában konkrét céloknak kell szerepelniük a talaj fenntarthatóságáról.
Olyan új minősítési rendszereket kell kialakítani, amelyek igazolják, hogy a mezőgazdasági termelők fenntartható módon kezelik a talajukat.
A teljes jelentés, amely elérhető az EASAC honlapján, 7. pontjában további részleteket tartalmaz a talaj fenntarthatóságának javítására vonatkozó szakpolitikai lehetőségekről.
Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületéről (EASAC)
Az EASAC (European Academies’ Science Advisory Council) az EU tagországai, valamint Norvégia és Svájc tudományos akadémiáit foglalja magába azzal a céllal, hogy független, tudományos tényeken alapuló javaslatokat fogalmazzon meg a politikai döntéshozók számára az Európát érintő fontos kérdésekben.
