Tápanyag-utánpótlás

Zöldségfélék kénigénye és kéntrágyázása

Agrofórum Online

A korábban ismeretlen kénhiányról egyre gyakrabban lehet hallani a szántóföldi növények esetében a repce, a zöldségféléknél a káposzta- és a hagymatermesztés kapcsán, de a vízkultúrás és tápoldatos termesztésben is előfordul az egyoldalú vagy aránytalan NPK:S műtrágyák alkalmazása esetén.

Korábban a szerényebb terméseredményeknek, a szerves trágyázásnak, és mindenekelőtt a levegő magas kéndioxid tartalmának köszönhetően ismeretlen volt a termesztési gyakorlatban a kénnek, mint növényi tápanyagnak a hiánya. Pedig fontos tápelem, a felhasznált mennyiség alapján a makro-, más csoportosítás szerint a mezoelemekhez soroljuk, megközelítőleg annyit igényelnek belőle a növények, mint a magnéziumból, de egyes fajok esetében a felvett foszformennyiségéhez áll közelebb.

A növényi szövetekben felhalmozott mennyisége (szárazanyagra számítva) 0,2-0,7%, legnagyobb koncentrációban a levelekben található. Fontos szerepet játszik az enzimatikus reakciókban, a fehérje képzésben és egyes vitaminok (pl. B1) kialakulásában, továbbá a redox rendszerekben. Fontos eleme a zsírsavak szintézisének, és alkotórésze több fontos gazdasági növény illóanyagának.

A kénhiányban szenvedő növény fejletlenebb, mivel gátolt a sejtosztódása és a fehérje szintézise. A gátolt növekedés tünetei a lombozaton – a gyökérzethez képest – erősebben jelentkeznek, súlyos kénhiány esetében is fejlett, elágazó gyökeret nevel a növény. A hiánytünetek a fiatalabb leveleken mutatkoznak először, tekintettel arra, hogy a kén csak akropetálisan (felfelé) mozog, a termesztett növények nem képesek bazipetálisan (a gyökérzet irányába) szállítani. A levéllemez fokozatosan kisárgul, először az erek közötti szövetek mutatnak világosabb elszíneződést, majd idővel a vékonyabb erek is megsárgulnak, csak a főér és közvetlen környéke marad zöld. A hajtásnövekedés lelassul, idővel leáll. Maga a növény levele durva, kemény tapintású – súlyos esetben a fonáki oldalon enyhén vöröses elszíneződést is mutat. A fiatal levelekre a merevtartás és a kanalasodás, a levélszélek pödrődése jellemző. Súlyos kénhiány esetén a leveleken, a vastagabb erek között nagy, összefüggő, beszáradt foltok is képződhetnek.

 

Kénhiány uborkán. A tünetek emlékeztetnek a nitrogén hiányára, de azzal ellentétben nem az idősebb, hanem a fiatalabb leveleken kezdődik klorózis formájában.

A káposztafélék és a hagyma esetében a kénhiány-tünetek megjelenését akkor észlelték, amikor a levelek kéntartalma (S) alacsonyabb volt 0,03%-nál. Optimális esetben a nitrogén:kén aránya 30-40:1 között változik, kénhiányban szenvedő növényeknél sok esetben meghaladja a 70-80:1-et.

A termesztett növények kénigénye:
– gabonafélék 20-25 kg/ha,
– szemes kukorica 20-25 kg/ha,
– cukorrépa 35-45 kg/ha,
– burgonya 20-22 kg/ha,
– repce 50-70 kg/ha,
– napraforgó 20-40 kg/ha,
– zöldségfélék 15-60 kg/ha,
– gyümölcsfélék 20-65 kg/ha.

Tápoldatos és vízkultúrás zöldséghajtatásban, hosszú kultúrában, kimagasló terméseredmények esetén a termesztőközegből, illetve a tápoldatból felvett kén mennyisége eléri a 100-120 kg/ha-t is.

A zöldséghajtató és a szabadföldi zöldségtermesztő üzemekben a tápoldatozó műtrágyák széleskörű alkalmazása kapcsán fennállhat annak a veszélye, hogy humuszban szegény, lazább szerkezetű, durva szövetű talajokon (pl. homok) kimosódik a gyökérzónából.

Kén-pótlás lehetőségei – kéntrágyák

A korai káposztaféléknél, valamint vörös-, illetve fokhagyma esetében aktuális a fejtrágyázás, káposztaféléknél lombtrágya, hagyma esetében sorok közé szórt szilárd trágya, intenzív termesztésnél tápoldat formájában. A későbbi ültetésű tárolási és ipari káposztáknál az ültetőágy előkészítése során a talajba célszerű bemunkálni.

A ként a növények főleg szulfát formában veszik fel a talajból, de a levegő kéndioxid-tartalmát is képesek hasznosítani. Magában ként trágya formájában nem szoktunk adni, más tápelemek kísérőanyagaként visszük a tápoldatba (talajba). Legelterjedtebb, leggyakrabban használt kénforrás a kénsavas káli, és a szuperfoszfát (!) műtrágyák, illetve a keserűsó, valamint néhány lombtrágyaként adott mikro- és félmikroelem kénsavas sója (rézgálic, vasgálic, mangánszulfát, cinkszulfát stb.).

Ként legnagyobb mennyiségben tartalmazó műtrágyák a káliumszulfátok, amelyek elsősorban a kertészeti kultúrákban használatosak.

Erősen savanyító hatása miatt csak mészben gazdag talajokon használható az ammóniumszulfát – kéntartalma jelentős, meghaladja a 23%-ot. Tápoldatozásnál a tápoldat kémhatásának csökkentésére és a kén pótlására használatos.

Viszonylag széles körben használt kéntartalmú műtrágya a keserűsó (magnéziumszulfát, 13% vízoldható kén), amit elsősorban magnéziumtartalma miatt javasolnak a szántóföldi és kertészeti növényeknek lombtrágyaként, de van talajtrágya változata is.

Viszonylag kevesen tudják, hogy a foszfortrágyázásra általánosan használt szuperfoszfát is tartalmaz ként (12-14%), ami abból adódik, hogy a gyártás során a nyersfoszfát foszfortartalmát kénsavval tárják fel.

Meg kell jegyezni, hogy kevés ként (0,5-1,5%) a klorid tartalmú káliumműtrágyák is tartalmazhatnak, azonban kén pótlására kertészeti kultúrákban kevésbé alkalmasak egyéb mellékhatásuk miatt.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Starterek, fungicidek és lombtrágyák a kalászosoknak

2020. július 10. 18:48

A Kwizda Terepszemlén a szakemberek a koronavírus-járvány miatt ezúttal nem személyesen, hanem élő videóban mutatták be a 2020-as tápanyagos és növényvédelmi kísérletek eredményeit.

A jó repcetermés alapja az átgondolt tápanyagellátás

2020. július 1. 06:00

A repce a harmadik legjelentősebb olajnövény (az őszi káposztarepce magja 40-50 % olajat tartalmaz), és a második legfontosabb fehérjenövény a világon (repcedara fehérjetartalma kb. 38-40 %).

Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben II.

2020. június 30. 09:36

Egy közepes nagyságú, 5 000 m2 felületű hajtató kertészetnek, amennyiben egyszeri alkalommal 5 mm mennyiségű tápoldatot szeretnénk kijuttatni, 25 m3 térfogatnak megfelelő tartálykapacitással kellene rendelkeznie, ekkora tartályban kellene bekeverni a műtrágyát.

Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben I.

2020. június 29. 19:32

Korábbi írásainkban már többször érintettük a tápoldatozást, gyakran emlegettük, mint korszerű trágyakijuttatási technikát egy-egy növény termesztéstechnológiájának ismertetése során. Most a fejtrágyázás időszakában – a gyakori olvasói kérdések és levelekre válaszolva – szükségét látjuk megismételni, a módszert részletesebben ismertetni, az összefüggéseket kicsit mélyebben elmagyarázni.

Hétvégétől már magyar szabadföldi szamócát ehetünk

2018. május 9. 09:23

A rekord meleg áprilisi tavasz felgyorsította a növények növekedését, emiatt idén kevésbé lesz érezhető a különbség a szabadföldi valamint a fóliás szamóca betakarítási ideje között.

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

2019. november 2. 11:58

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

Bőséges termés várható szamócából

2018. április 20. 10:42

Kedvező idényben bízhatnak az idén a hazai szamócatermesztők, sem a fagy, sem az eső nem károsította a termést.

A természetközeli termesztés szellemisége

2019. május 27. 14:08

Egy hazai gazdaságot mutatunk be Olvasóinknak, ahol a természetközeli termesztési mód alkalmazásával törekednek arra, hogy a kemikáliák felhasználását csökkentsék, illetve elkerüljék. Ezen alapelvek közel állnak az integrált növényvédelem alapelveihez.


Notice: ob_end_flush(): Failed to send buffer of zlib output compression (0) in /home/digitalnomads/public_html/staging/releases/20240911215937/public/cms/wp-includes/functions.php on line 5420