Zöldség

Fejeskáposzta-palánták integrált szemléletű táplálása

Agrofórum Online

A fejes káposzta egyike azoknak a zöldségféléknek, mely étkezésünkben szinte heti sűrűséggel jelen van.

Hol frissen, hol feldolgozott formában számos ételünket teszi gazdagabbá, beltartalmi tulajdonságai, vitamintartalma miatt nélkülözhetetlen számunkra. Sokrétűen felhasználható, magas ásványisó-, és rosttartalmú zöldségnövény. Emellett kiemelendő B1-, B2-, C- és U-vitamin tartalma. C-vitaminból mintegy 50 mg/100 g található benne, melynek 80-85%-át savanyított állapotban is megőrzi.

Mindezek ellenére a hazai termesztési adatok – főként a piaci körülményeknek köszönhetően – az elmúlt 10 évben folyamatosan csökkenő összes betakarított mennyiséget mutatnak, s ez igaz a szabadföldi és a hajtatott mennyiségekre is. Ugyanakkor a fogyasztói kereslet nem csökken, és így a fejes káposztával foglalkozó termesztők az egyre intenzívebb termesztés, illetve a hatékonyabb technológiák felé fordulnak, hogy hozamgyarapítással még gazdaságosabban termesszenek.

Mindezen túl az előtérbe kerülő környezettudatosság, valamint a fenntarthatóság révén a termesztési gyakorlatban is nagyobb hangsúlyt kap a környezetkímélő, ún. integrált szemlélet, amely kombinálja a hagyományos, konvencionális termesztést a természetes folyamatokon alapuló technológiákkal. Amíg előbbi nagy mennyiségű növényvédő szer és műtrágya felhasználásával tud nagy hozamokat elérni, utóbbi alapján a kemikáliák csökkentése mellett is képes a hozamokat és minőséget megtartó termesztésre.

Így fontos, hogy bár a legtöbb tanulmány az integrált növényvédelmet tekinti a legjelentősebb integrálandó területnek, a tápanyag-utánpótlásra is e szemléletmód alapján kerüljön sor.

A fejes káposztát szabadföldön és fóliás berendezésekben egyaránt termesztjük, hajtatása elsősorban a friss fogyasztást célozza. Ez esetben legnagyobb mennyiségben a fűtés nélküli fóliasátrakban találkozunk vele, ahol ültetése az időjárástól függően február vége, március eleje körül végezhető el.

Szaporítása nagyrészt palántaneveléssel történik, mely a drága hibridek terjedésével a szabadföldi termesztésben is előtérbe került. Itt a palántanevelési módok közül korábban a szálas, valamint földlabdás palántatípusokat egyaránt alkalmazták, manapság a tálcás palántanevelés vált az elterjedtebbé.

Az integrált termesztők a palántaneveléshez használt földkeverékek előállítása során különböző szerves és szervetlen összetevőket alkalmazhatnak. A szerves komponensek egyik összetevője a szerves trágya, melynek kedvező hatása régóta ismert, sőt a növénytermesztés során a tápanyagokat évszázadokon keresztül kizárólag szerves trágyákkal pótolták vissza.

A különböző szervestrágya-féleségek (istállótrágya, hígtrágya, komposzt, zöldtrágyák) alkalmazásának pozitív hatásait a múlt században tudományos kísérletekkel is igazolták, mivel a tapasztalatok szerint tápanyag-tartalmukon kívül a talajok, vagy közegek több tulajdonságát is előnyösen befolyásolják.

Napjainkban a zöldségtermesztés egyik legnagyobb kihívása a talajok jó minőségű, megfizethető szerves anyaggal való ellátása, a szerves trágya gazdaságos és következetes visszapótlása. Azonban az állattartás feltételeinek és jövedelmezőségének változása miatt fokozatosan csökken az istállótrágya elérhetősége, melynek szállítása, tárolása, raktározása és kijuttatása nehézkes.

Az istállótrágya időnként elérhetetlen, minősége pedig nem állandó, ami a növénytermesztésnél alapvető fontosságú lenne. Ennek kiküszöböléséhez alkalmas lehet a pelletált, illetve granulált trágyakomposztok alkalmazása. E trágyák alapanyaga a legtöbb esetben szarvasmarha-, ló- és baromfitrágya.

Ezek az anyagok nagymértékben hozzájárulnak a talajélet regenerálódásához, javítják a talajok fizikai-kémiai szerkezetét, csökkentik az erózió és a defláció okozta károkat. A hagyományos trágyákhoz mérten vízoldhatóbb formában tartalmazzák a tápanyagokat, a tápelemek könnyebben táródnak fel. A granulált és pelletált trágyák az integrált termesztésben teljes mértékben használhatók, néhányuk már az ökológiai gazdálkodásban is engedélyezett.

Technológiafejlesztési kísérletek a SZIE-n

A Szent István Egyetem Kertészettudományi Karának Zöldség- és Gombatermesztési Tanszéke a trágyapelletek alkalmazásával évek óta fejleszti az integrált, vagy ökológiai gazdálkodók palántanevelési technológiáját. A kísérletekben, az utóbbi években a káposztafélék kerültek a középpontba. Egy granulált és két pelletált állati eredetű szerves trágya palántanevelésben betöltött szerepét vizsgáltuk egy műtrágyás kontrollal összevetve (tápanyag-tartalom, palánták fejlődése). Az 1. táblázatban láthatóak a kezelések és a felhasznált trágyaféleségek.

A kutatás célja többek közt az volt, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, hogy vajon kiváltható-e a palántanevelésben a műtrágyahasználat, illetve amennyiben erre nincs mód, csökkenthető-e a műtrágya mennyisége minőségveszteség nélkül. Továbbá kíváncsiak voltunk arra is, hogy mely keverék(ek) alkalmasak a hagyományos módon – műtrágyahasználattal – előállított palántákhoz hasonló minőségű növények előállítására, amelyek ilyen módon az integrált termesztés környezetkímélő céljainak jobban megfelelnek.

A kísérlet során az öntözés a növények igényének megfelelően történt, kezdetben öntözőkannával, később szórófejjel ellátott tömlővel. A hőmérsékletet és páratartalmat folyamatosan figyelemmel kísértük, így a káposzta palánták számára biztosítottuk az optimális környezeti körülményeket.

Méréseinkkor felvételeztük a csírázási intenzitást (1. kép), a növénymagasságot, a szárátmérőt, a palánták gyökérzetének friss és száraz tömegét, illetve gyors meghatározóval végzett klorofill-tartalmát is mértük, majd ebből végeztünk számításokat a minőségi mutatók tekintetében.

1. kép Csírázó káposztapalánták

Megállapítottuk, hogy a csírázási időszakban a kezelések hatására alig van különbség a növények fejlődésében, ugyanakkor később, azonos időegység alatt a legfejlettebb küllemű palánták a kontroll (1) kezelésből kerültek ki. A legfejletlenebb növényeket annál az állománynál láthattuk, amelyek kizárólag az Italpollina minigran-t (3) kapták. E palánták gyengébb fejlettsége a vélhetően alacsonyabb tápanyagszintnek tudható be. Az Italpollina minigran + műtrágya (2), az Italpollina minigran + DIX10 (4) és az Italpollina minigran + Guanito (5) kezelések esetében közel azonos fejlettségű palántákkal találkoztunk, ezek küllemileg csak kissé voltak fejletlenebbek a műtrágyás kontrollnál.

Növénymagasság tekintetében az Italpollina minigran + műtrágya és az Italpollina minigran + Guanito kezelés eredményei lettek közel azonosak (2. kép).

2. kép 2-2 fejeskáposzta-palánta az egyes kezelésekből
Jelmagyarázat: 1 = Kontroll kezelés, 2 = Italpollina minigran + műtrágya, 3 = Italpollina minigran, 4 = Italpollina minigran + DIX10, 5 = Italpollina minigran + Guanito

Beltartalmi adatok tekintetében a gyökérzet friss tömege és a szárazanyag-tartalma között fordított arányosság mutatkozott. A kisebb friss gyökértömeggel rendelkező növények esetében nagyobb szárazanyag-tartalmat mértünk. Így az 1. ábrán is látható, hogy például a kontroll (1) friss gyökértömege alacsony volt, szárazanyag-tartalma pedig a legnagyobb, és ezt követte a kizárólag Italpollina minigran (3) kezelésben részesült palánta.

1. ábra A gyökér szárazanyag-tartalma és a friss gyökértömeg az egyes kezelések hatására
Jelmagyarázat: 1 = Kontroll kezelés, 2 = Italpollina minigran + műtrágya, 3 = Italpollina minigran, 4 = Italpollina minigran + DIX10, 5 = Italpollina minigran + Guanito

Az Italpollina minigran + műtrágya (2) és az Italpollina minigran + DIX10 (4) kezelés közel azonos eredményt mutatott. Ezeknél is jól fejlett gyökér jött létre, sőt a méréseink igazolták, hogy az Italpollina minigran + Guanito kezelés növényei rendelkeztek a legkiemelkedőbb friss gyökértömeggel. Tehát a szerves trágyával ellátott közegekben fejlődött palántáknál nagyobb volt a friss gyökértömeg, mint a kontroll esetében. Megjegyzendő, hogy a nagyobb szárazanyag-tartalom is kiemelkedő fontosságú, mert ez esetben a növények kiültetéskor jobban viselik az őket érő viszontagságokat (pl. tartós alacsony hőmérséklet, illetve vízhiányos, aszályos időszakok).

Az általunk vizsgált termékek alkalmazása során megállapítottuk, hogy az egyes szervestrágya-készítmények önmagukban nem elég hatékonyak, de kombinálásukkal jelentős javulás érhető el, mellyel bizonyos piaci szegmensben megállhatják a helyüket. Az üzemi, tápoldatos kezelés eredményeit a növény küllemi vizsgálatánál nem sikerült túlhaladni. Kecsegtető azonban, hogy a szerves trágya alkalmazásakor a növény friss gyökértömege nagymértékben gyarapszik és egyes esetekben, a szárazanyag-tartalom is növekedett, mely ellenállóbb palánták előállítását is jelentheti.

Összefoglalva kijelenthető, hogy a szerves trágyák alkalmazásával elfogadható minőségű, ám kevésbé fejlett, de piacképes palánták nevelhetők azonos időegység alatt. Az ilyen közegeken előállított palánták fejlettsége, beltartalmi értékei néhány esetben (pl. gyökér-levél arány) meghaladják a kizárólag tápoldatozás mellett termesztett palántákét, melynek hatása lehet a kiültetéskori stressz-ellenállóságra is.

Dr. Pap Zoltán, Fekete Katalin PhD hallgató
SZIE Kertészettudományi Kar, Zöldség- és Gombatermesztési Tanszék, Budapest

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Nitrogént a búzának…, de mikor és mennyit?

2018. március 19. 09:34

A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. Mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?

Kerti kalendárium – áprilisi teendők a házikertben

2020. április 24. 12:44

A medvehagyma-szezon hónapjában is kimerészkedhetünk kicsit a kertbe, hiszen akad tennivaló bőven a gyümölcsfák, a veteményes, a kert dísznövényei és a gyep körül is. A négy fal között töltött hosszú órákban is akadnak szép számmal teendők a szobanövényeink körül is, így róluk se feledkezzünk meg!

Gyökérzöldségfélék termesztésének lehetőségei környezetkímélő módszerrel

2019. január 25. 05:37

Az írásból kiderül, hogy a környezetkímélő termesztési módszer (tápanyag-utánpótlás, növényvédelem) milyen hatással van a sárgarépatermés mennyiségére és minőségére.

A tápanyag-utánpótlás jelentősége az ipari paradicsom termesztésben alacsony humusztartalmú homoktalajon

2018. december 7. 07:48

Az ipari paradicsom termésmennyiségének fokozásában az öntözés mellett rendkívül fontos sarokpontot képvisel a tápanyagokon keresztül történő szabályozás. Ugyanakkor az évjárathatástól függően meglehetősen sokrétű kimenetellel rendelkezhet egy-egy tápelem kijuttatása.