Zöldség

Magszárba megy a karalábé

Agrofórum Online

A korai szabadföldi és hajtatott karalábé termesztésben előfordul a gumóképzés előtti magszárfejlesztés. Amennyiben fiatal korban (pl. palánta fejlettségben) megfázik a növény, azaz több napon keresztül 7-8 0C alatti hőmérséklet éri, jarovizálódik. Ilyen tekintetben a fajták között jelentős különbség van, a korai termesztésre nemesített és hajtatott fajták kevésbé hajlamosak magszárképzésre.

Későn adott nagy mennyiségű víz és nitrogéntrágya hatása

A jelenség a karalábénál gyakoribb, de a többi káposztafélénél is (fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol) előfordul. (A kínai kel esetében a hosszú megvilágítás, azaz a hosszú nappalok okozzák a magszárképződést, ezért késő tavasszal már nem javasolt nálunk a kinai kel termesztése.)

Tápanyagigénye kisebb, mint a fejes és kelkáposztáé. Az úgynevezett fajlagos tápanyagigénye, ami azt jelenti, hogy 1 tonna termés megneveléséhez hány kg nitrogénre (N), foszforra (P2O5) és káliumra (K2O) van szükség, a következő:
korai és középkorai fajták esetében:
5,0 kg nitrogén
4,0 kg foszfor
8,0 kg kálium

kései, tárolási fajtáknál:
5,5 kg nitrogén
4,4 kg foszfor
8,5 kg kálium

A foszfor 80-90%-át miden esetben alaptrágyaként kell adni, a maradékot a palántázás alkalmával. A nitrogén megosztását (indító- és fejtrágya) még a koraiak esetében is javasoljuk, egy-egy alkalommal 50 kg/ha-nál nagyobb adagot ne szórjunk ki. Fejtrágyázás szempontjából kritikus a 3-4 cm-nél nagyobb gumóátmérő, ugyanis ezt követően fokozott mértékben hajlamos a repedésre, gyakrabban, de kisebb adagokat használjunk, egyenletesebben öntözzünk! A hosszabb tenyészidejű fajtáknál a káliumot is célszerű az alábbiak szerint megosztani:
alaptrágya: teljes igény 50%-a
indítótrágya: 25%
fejtrágya: 25%

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Lehetőségek és útvesztők a szőlőültetvények tápanyag-gazdálkodásában

2018. szeptember 30. 14:22

A szőlőültetvények tápanyag-gazdálkodási tervét a talaj tápanyag-tartalmának vizsgálata és a levélanalízis eredményei után érdemes összeállítani. A jó tápanyagellátás a telepítés előtti feltöltő trágyázással indul, majd a termő ültetvények fenntartó trágyázásával folytatódik. A makroelem ellátásában a levéltrágyázás mint kiegészítő elem jön számításba.

Hamu és gyémánt

2018. november 12. 14:48

Az elmúlás gondolatának borzongásával terhes ez a hónap. Sáros, fázós és üres, mint a kiégett kemence, melynek alján már csak a hamu szürkül, de a melege már a múlté.

Milyen műtrágyát érdemes kijuttatni ősszel a gyümölcsfákra?

2019. november 12. 05:36

T. Zoltán kérdése: Milyen műtrágyát érdemes kijuttatnom ősszel a kertemben található gyümölcsfák számára?