Zöldség

Milyen esetekben kell ősszel is nitrogént adni a zöldségeknek?

Agrofórum Online

A szántóföldi növények (gabonafélék) esetében a három fő tápanyag közül a foszfort és a káliumot teljes egészében ősszel adjuk, de a nitrogénnek is egy jelentős részét az őszi mélyszántás alkalmával dolgozzuk a talajba. Ezt a gyakorlatot sok szabadföldön gazdálkodó - főleg a kombinált vetésforgót alkalmazó – kertész is átvette, és az őszi talajmunkák idején, összetett műtrágya formájában jelentős mennyiségű nitrogént is használ.

A trágyamegosztás ilyen formája az őszi vetésű gabonafélék esetében teljes mértékben indokolt, de az olyan növényeknél, amelyek vetése vagy ültetése csak tavasszal esedékes, egyenesen műtrágya-pazarlásnak számít. A nitrogén – ellentétben a többi tápanyaggal – a gyenge kötődése, és a talajban történő gyors mozgása miatt a téli csapadékkal a gyökérzóna alá mosódik, a növény számára még a kötöttebb, humuszban gazdagabb talajokon is elvész, nem is beszélve a környezetszennyezésről. Rákérdezéskor az okfejtés: mert a búzánál is így szoktuk csinálni.

Az őszi vetésű gabonafélék esetében az ilyenkor történő nitrogénezés, a növény kezdeti fejlődésének idején jelentkező jelentős nitrogénigény miatt teljes mértékben indokolt még akkor is, ha bizonyos veszteség (kimosódás) a tél folyamán bekövetkezik.

A korai vetésű zöldségféléknél (borsó, gyökérzöldségek, hagyma), de a paprika, a paradicsom, a zöldbab, a dinnye és a káposztafélék esetében is a nitrogént megosztva indító- és fejtrágyának használjuk, törekedve az egyenletes elosztásra. Egyetlen esetben, a pentozán hatás elkerülése miatt lehet indokolt az őszi nitrogénezés.

Ha jelentős mennyiségű szármaradványt dolgozunk be a talajba, a bomlás és a mikroorganizmus-tevékenység elősegítése és felgyorsítása érdekében adhatunk, sőt, szükséges is adni nitrogént. Ellenkező esetben a humifikálódás elmarad, az ültetést vagy a vetést követően nitrogénhiány jelentkezhet (alsó, idősebb levelek egyenletes kisárgulása).

Lényegében ugyanez a jelenség játszódik le házikertek és a kisgazdaságok esetében is, amikor a gondosan összegyűjtött őszi lombot, szalmát, kukoricaszárat leforgatják azzal, hogy növeljék a humusztartalmat. Nagyon jó a lehullott lomb ilyen formában történő hasznosítása, de csak akkor igazán hatásos, ha kevés nitrogént is dolgozunk a talajba. Sok esetben a komposztkészítésnél is gondot jelent, hogy nem indul meg a komposztálódás, a növényi hulladék bomlása. Ilyen esetben is a nitrogén – kevés foszforral kiegészítve – beindíthatja a humuszképződést.

(Terbe István – Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A metrafenon hatása a csiperketermesztésben megjelenő gomba kórokozókra

2020. május 29. 04:36

Magyarországon a legnagyobb mennyiségben csiperkegombát fogyasztunk, aminek nagy előnye, hogy nem szezonális termék, termesztése az év 12 hónapjában folyamatosan zajlik. Ez a termesztési mód azonban kedvez a gomba károsítóinak a felszaporodásban.

Kisalagutas fóliatakarás a zöldségtermesztésben

2020. május 28. 07:37

A gyakorlati termesztésben elsősorban a görög- és sárgadinnye, étkezési paprika, cukkini, spárgatök és a csemegekukorica intenzív termesztésénél alkalmazunk kisalagutas takarást.

A póré: kellemes ízű, sokoldalúan felhasználható, egészséges zöldségkülönlegesség

2020. május 21. 07:39

A póréhagyma (Allium ampeloprasum L. var. porrum) az Alliaceae (hagymafélék) családjába tartozó, kétéves, lapos levelű, hagymatestet nem fejlesztő hagymaféle.

Támrendszeres konzervuborka termesztése III. - Tápanyagellátás

2020. május 17. 04:36

Az uborka – más zöldségfélékhez, pl. paprika vagy paradicsomhoz hasonlítva – sok nitrogént és valamivel kevesebb káliumot, továbbá egészen kevés foszfort igényel.

Palántanevelésben használatos takaróföldek: perlit, zeolit, vermikulit

2020. február 8. 06:36

A takaróföld kiváló víztartó képességénél fogva óvja a magot, majd a csíranövényt a kiszáradástól, amíg a csíragyök nem fejleszt vízfelvételre alkalmas gyökereket.

Batátát a kertekbe! II. rész

2019. január 17. 05:38

A batátát nagy sor- és tőtávolságra ültetik, a kezdeti felgyomosodása igen jelentős lehet. Bár később, a hatalmas lombtömegének köszönhetően jó gyomelnyomó, a gyomprobléma megoldására érdemes agroszövetet használni. Homokos talajon termelt batátáról tövenként 1,5-2,5 kg termést takarítanak be, ahol az átlag gumóméret 200-600 g.

673 millió forintból nemesíthetnek zöldségeket

2019. augusztus 5. 11:16

A projekt célja négy fajnál (paprika, borsó, uborka és dinnye) növényfiziológiai mérések segítségével olyan hibridek létrehozása, amelyek a klímaváltozásból adódó külső tényezők okozta stresszfaktoroknak a lehető legjobban ellenállnak.

Utópia vagy realitás? - Van esélye a marsi földművelésnek

2019. november 10. 12:12

A hollandiai Wageningen Egyetem kutatói tíz különböző földi növényt ültettek háromféle talajba. Az egyik tipikus, kerti talaj volt, a másik a hold, a harmadik pedig a marsi talajt utánozta.