A karfiol – szemben a többi káposztafélével – igényesebb a hőmérsékletre, a páratartalomra és a tápanyagok, mindenek előtt néhány mikroelem (bór és molibdén) ellátása iránt. Ebből adódóan termesztése nehezebb, több élettani, úgynevezett fiziológiai fejlődési rendellenessége ismert, amely a vízellátással, a hőmérséklettel vagy a tápanyagokkal van összefüggésben.
Ide sorolható az utóbbi időben gyakran tapasztalt rózsaképzés elmaradás vagy elhúzódás is, amikor egészséges és nagy (túl nagy) lombozata van a növénynek, de nem terem. Már a rózsának kellene mutatkozni a levelek között, de csak a lombozat fejlődik. A jelenség az utóbbi években tapasztalható meleggel, mindenekelőtt az augusztusi meleg éjszakákkal van összefüggésben.
A karfiol jarovizációját – mint a többi káposztaféléjét is – a hideg, a lehűlés váltja ki. Ha ez elmarad, vagy nem süllyed a hőmérséklet rendszeresen éjszakánként 18-20 oC alá, a termés nem vagy csak késve alakul ki. A nemesítők próbálkoznak a melegben is jól és biztosan termő fejet képező fajták előállításával, de ezeknek a fajták a széleskörű elterjedése még várat magára.
Mit lehet tenni? Hogyan lehet a hőmérsékletet legalább az éjszakai órákra csökkenteni? Szabadföldön a hőmérsékletet szabályozni nagyon nehéz, egyetlen lehetőség a termőterület hideg vízzel történő intenzív öntözése. Az éjszakai órákban nagyadagú öntözéssel (30-40 mm) mérsékelhető a meleg, és ha ezt a kései fajtáknál augusztus közepén elkezdjük, megindulhat a generatív szakasz, azaz a termés kialakulása a kívánt időben.
(Terbe István – Agrofórum Online)
