Nehezen elképzelhető, hogy hajtatásban, ahol tápanyagban gazdag talajon folyik a termesztés, és télen, amikor a lassú fejlődés miatt egyébként is kisebb a növények tápanyagfelvétele, hiánytünetek (sárga és világos levelek, lassú lombnövekedés) alakuljanak ki paprikán, paradicsomon és uborkán. Pedig gyakran előfordul.
Januárban, februárban, a leghidegebb téli hónapokban a magas fűtési költségek miatt nem, vagy csak nagyon keveset szellőztetjük az üvegházakat és fóliákat. A páratartalom felgyülemlik, eléri azt a kritikus szintet, a 90-95%-ot, ahol a növények már nem tudnak párologtatni. Párolgás hiányában pedig megszűnik a transzspiráció, és transzspiráció hiányában leáll a tápanyagfelvétel.
Fontos a téli hónapokban is a szellőztetés. Lehet, hogy csak átmeneti zavar alakul ki, de sokkal súlyosabb következményei is gyakran megfigyelhetők, például az uborka hajtásvége elnyálkásodik, elpusztul, a felső levelek kanalasodni kezdenek, a nóduszkon a termések csokrosan jelentkeznek (egy-egy nóduszon 5-8 terméskezdemény is megjelenik). Hasonlóan súlyos tünet a fejes saláta és a kínai kel belső levélszélének rothadása vagy barnulása, az úgynevezett „rand betegség”.
Amennyiben szellőztetéssel sikerül 85% alá nyomni a páratartalmat – és ez nem könnyű, amikor a szabadban is borús idő esetén telített a levegő – megindul a transzspiráció. Ennek érdekében sokszor a „helybenjáratásos” módszert kell alkalmazni, azaz a szellőztetéssel egy időben fűteni.
(Dr. Terbe István – Agrofórum Online)
