A szőlőn milyen atkafajok fordulhatnak elő? Mit lehet tenni ellenük?

Agrofórum Online

S. Soma kérdése: Milyen atkafajok fordulhatnak elő a szőlőn leggyakrabban és hogyan érdemes védekezni ellenük?

Aki válaszol:
Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos

Kedves Kérdező!

A szőlő legjelentősebb kártevői közé sorolt atkák az asszimilációs felület csökkentésével jelentős terméskiesést okozhatnak. A szőlőn károsító legfontosabb atkafajok közül a szőlő-levélatka és a szőlő gubacsatka jelenléte nagyon gyakori, de ezek mellett a takácsatkák is nehezítheti a termesztést. A szőlő-levélatka és a szőlő-gubacsatka már korán, a fakadás után megkezdi a károsítást. Ebben a korai időszakban a levelek is érzékenyebb a károsításra.

Szőlő levélatka

A levélatka (Calepitrimerus vitis) szívogatásának hatására hajtásrövidülést, ízköz-rövidülés, torzuló kis levélkéket figyelhetünk meg. Később a torzult levelek felszakadoznak. A hajtásnövekedés előrehaladtával mindig a fiatal leveleken szívogatnak. Évente több nemzedéke van, a vesszők kéregrepedéseiben telelnek. A szőlő gubacsatka (Eriophyes vitis) szívogatása nyomán a levél színén kidudorodások, a fonákon pedig szöszös, nemezes foltok láthatóak. A gubacsatkák a levélatkákkal ellentétben nem mozognak a levelek fonákán, hanem a gubacsok belsejében élnek. Erős fertőzés esetén a foltok összefolynak, csökkentve ezzel a növény asszimilációs képességét.

Szőlő nemezes gubacsatka

Az atkák gyorsan alkalmazkodnak a változó életkörülményekhez (környezeti és az éghajlati tényezők). Az egyes atkaölő szerekkel szembeni érzékenységük is gyorsan változik, az egyoldalú hatóanyag használata hamar a rezisztencia kialakulásához vezethet. Az atkaölők többsége nem pusztítja el az összes fejlődési alakot, ezért felváltva, vagy a különböző készítményeket kombináltan érdemes használni. Súlyos fertőzésnél 7-10 naponta ismételni kell a védekezést (spirodiklofen, fenpiroximát). Nagy jelentősége van a nedvesítő szereknek, az apró cseppképzésnek és a bőséges permetlé mennyiségnek is, hiszen csak így tudjuk elérni az apró, a levél fonákán tartózkodó levél és gubacsatkákat is.

Meghatározó szerepe van a rügypattanáskor elvégzett tavaszi lemosó permetezésnek is, az olajos készítmények atkaölő hatásának. A vegetációs időben végzett permetezések során a lisztharmat ellen használt kén hatóanyagú készítmények is gyérítik az atkákat, ilyenkor a dózist ajánlatos megemelni. A kéntartalmú permetszereket 20 °C felett a perzselés veszélye miatt ne használjuk! A száraz és meleg nyári időjárás esetében az atkák mindig sok gondot okoznak. Megfigyeléssel, a szerek gondos kiválasztásával és a természetes ellenségeik (ragadozó atkák) kímélésével a szőlő termésének mennyiségét és minőségét is megőrizhetjük.

Ökogazdálkodás: hódítás előtt a tájfajta gabonák?

2019. március 7. 09:18

2021 januárjától lép hatályba az új ökogazdálkodási rendelet, amelyet az Európai Unió már elfogadott. Ennek egyik lényeges eleme, hogy lehetővé teszi, hogy az ökogazdálkodást folytató termelők heterogén szaporítóanyagokat állítsanak elő, és ezeket kereskedelmi forgalomba hozzák.

Tudjunk meg többet a rozéról!

2020. június 10. 16:19

Abban talán mindenki egyetért, hogy a forró nyári esték elviselhetőbbek egy jól behűtött friss, gyümölcsös jellegű, élénk savakkal rendelkező rozébor társaságában. Bár rengetegen kedvelik, hogy miként készül, arról kevés információval rendelkezünk.

A szőlő bogyóalak változatossága

2019. március 20. 07:39

Mind a borszőlő, mind a csemegeszőlő fajták jellemző, változatos tulajdonsága a bogyó alakja. Míg az elsőnél inkább a fajtahatározást segítő jellemző, addig a csemegeszőlő esetén a piacosságot is meghatározza. A változatos bogyóformákra épülő fajtarendszerezéssel már a 19. században is foglalkoztak.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (6. rész)

2019. december 18. 10:02

Az amerikai szőlőkabóca 2006-ban jelent meg először hazánkban. Felbukkanása azért volt veszélyes, mert a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée) terjesztője, vektora.