Miért dőlnek ki a magról vetett fűszerpaprikák?

Agrofórum Online

T. László kérdése: Magról vetett fűszerpaprikát termelek 2 hektáron, kelés után foltokban sorra dőlnek ki a paprikák. Minden nap öntözöm, tehát vízhiány nem lehet, én arra gondolok, hogy valami elrágja a paprikák tövét, de nem találok semmit.

Aki válaszol:
Tóth János kertészmérnök, okleveles növényorvos, szaktanácsadó

Kedves László!

Valószínűleg nem kártevőről van szó, hanem inkább a paprika egy gyakori gombás megbetegedéséről, a palántadőlésről.

A paprika palántadőlését több kórokozó faj is okozhatja, többnyire a Phythium fajok és a Rhizoctonia solani. Mindkét gombafaj a talajból fertőz, évekig képesek fennmaradni a talajban. A csírát és a szikleveles növény gyökérnyaki részét leggyakrabban a sebzéseken keresztül fertőzik, de ha a növény úgynevezett „diszpozíciós” állapotba kerül, tehát legyengül a növekedése, meggyengül az „immunrendszere”, akkor az ép növényi szövetet is képesek megtámadni.

A fertőzés hatására a paprika hiányosan kel, a fertőzött csíranövények a talajban elbarnulnak, elrothadnak.  A már kikelt növények szártöve a talaj felszínével érintkező részén üvegessé, vizenyőssé válik, elvékonyodik, melyet „befűződésnek” nevezünk, és ettől dőlnek ki a szikleveles növények.

Mindkét kórokozónak a nyírkos, nedves, levegőtlen tömörödött talaj kedvez, ezért a szántóföldi termesztés mellett a palántanevelő fólia- és üvegházakban fokozottan kell számítani a kártételére.

Az eredményes védekezés az agrotechnikai, biológiai, mechanikai és a kémiai módszerek ötvözésén alapul, melynek első eleme a megelőzés. Ennek a kórokozó csoportnak a felszaporodását meg lehet előzni a helyes vetésforgó betartásával, mely a paprika esetében legalább 4 év. A paprika előveteményeként kerüljük a kétszikű zöldségfélék termesztését (pl. paradicsom, káposzta, gyökérzöldségek), jó előveteménynek számítanak a palántadőlés szempontjából az egyszikű zöldségfélék (pl. vöröshagyma) vagy a kalászos gabonák. Zárt termesztő berendezésben célszerű évente cserélni a termesztő közeget.

A következő védekezési lehetőség a paprika vetőmagok csávázása, melyre a TMTD hatóanyagú, a Streptomyces griseoviridis sugárgombát, vagy a Pythium oligandrum gombát tartalmazó csávázószer készítmények az alkalmasak.

A paprika vetése előtt lehetőségünk van a talajba dolgozni, vagy vetés után csepegtető, vagy mikroszórófejes öntözéssel a talajba öntözni különböző hiperparazita gombákat tartalmazó készítményeket. Ilyenek például a Trichoderma harzianum, Conyothirum minitans, vagy a Pythium oligandrum. Napjainkban egyre több műtrágya, vagy mikrogranulált startertrágya jelenik meg a piacon, melyek a felsorolt hiperparazita gombák valamelyikét tartalmazzák, így szélesítve a biológiai védekezési lehetőségeket, gyérítve ezzel a talajból fertőző kórokozók számát.

A betegség megelőzésének fontos eleme, hogy ne öntözzünk túl, kerüljük a hideg, mély fekvésű területeket, lehetőség szerint minél hamarabb sorközművelő kultivátorozzunk, levegőssé téve ezzel a talajt.

A szikleveles növények védelmére az alábbi hatóanyagokat tartalmazó készítmények használhatóak: réz, mankoceb, propamokarb (hajtatott paprikában). Ezeket a készítményeket közvetlenül kelés után, szikleveles állapotban használjuk megelőző jelleggel, vagy az első tünetek megjelenésekor. Kijuttatás után ebben az esetben a pár mm-es csapadék, vagy kelesztő öntözés növeli a hatékonyságot.

Egy virágkötészet napi tevékenységei I. rész

2019. szeptember 13. 08:04

Miután beérkeznek az üzletbe a palánták, cserepes növények vagy vágott virágok, első fontos feladat a számukra megfelelő környezet kialakítása.

Palántanevelés otthon? Mikor és hogyan? Mire figyeljünk?

2020. március 7. 09:17

Még sosem voltak palántáim. Érdemes laikusként is belevágni a palántanevelésbe? Mire kell figyelnem?

Zöldség-palántanevelés és buktatói (I.)

2019. október 21. 04:36

Az elvetett mag csírázáshoz, majd a kikelt növény jó fejlődéséhez, egyidejűleg több környezeti tényező optimális jelenléte szükséges. Ami még bonyolultabbá teszi a termesztést, hogy a palánta fejlődése során a környezeti igénye jelentősen változik.

Palántanevelésben használatos takaróföldek: perlit, zeolit, vermikulit

2020. február 8. 06:36

A takaróföld kiváló víztartó képességénél fogva óvja a magot, majd a csíranövényt a kiszáradástól, amíg a csíragyök nem fejleszt vízfelvételre alkalmas gyökereket.