Parlagfüves a napraforgó, büntet a hatóság

Agrofórum Online

S. Attila kérdése: Rendszeresen megbüntet a hatóság parlagfű miatt. A napraforgó tábláimban most is megjelent, mikor és mivel kell permeteznem, hogy végre ne legyen ilyen gondom?

Aki válaszol:
Dr. Sallai-Harcsa Marietta, környezetgazdálkodási agrármérnök, növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó

Tisztelt Kérdező!

A kérdése aktualitását mutatja az is, hogy a NÉBIH is nemrégen tette közzé felhívását, melyben a parlagfű elleni időben történő védekezésre hívja fel a termelők figyelmét.

A hatályos jogszabály szerint „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”.

A parlagfű elleni védekezésnek két kulcsa van: az egyik az agrotechnika, a másik az időben (2-4 leveles korban) elvégzett kémiai védekezés.

A termesztett növény nagymértékben befolyásolja a parlagfű megjelenését és károsítását, hiszen fényigényes növényként elsősorban kapás kultúrákban károsít. Ezek közül a napraforgóban a legnehezebb kémiai módszerekkel védekezni ellene, mivel a parlagfű rokona a napraforgónak, hiszen a fészkesek családjába tartozik.

Ehhez hozzájön, hogy fejlődésének kezdetén a napraforgónövények rossz gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, így a folyamatosan csírázó, fénykedvelő gyomok hamar túlnőhetik a kultúrnövényt. Ellentétben az ősszel vetett, sűrű térállású kalászossal, amely tavaszra zárt állományával a fényigényes parlagfűnek kedvezőtlen.

A gyomirtást a korán lekerülő növényállományok esetében már a tarlón meg kell kezdeni. Nemcsak a tarlóhántással és tarlóápolással, hanem a felső talajrétegből a parlagfűmagvak nyári folyamatos csírázását forgatásos talajműveléssel előzhetjük meg. Ezzel kimerítjük a talaj gyommagkészletét. Később, 2 vagy 3 alkalommal alkalmazható a kezdeti gyomkelés visszaszorítására a sorközművelő kultivátor vagy a gyomfésű. Különösen az olyan száraz tavaszokon, mint az idei, amikor a preemergens gyomirtók sok helyen nem kapták meg a megfelelő bemosó csapadékot.

A napraforgó és a parlagfű rokonsága miatt a rendelkezésre álló herbicidválaszték szűkös. A napraforgó gyomirtásának a keléstől számított 4-6 hét a kritikus időszaka, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget. Gyors fejlődése révén a parlagfű képes a napraforgó fölé nőni. A növényvédő szerek kijuttatásának időpontját a gyomfejlettség határozza meg, alapvetően a parlagfű 2-4 leveles állapotban legyen.

A parlagfű 2-4 leveles állapotában tudunk hatékonyan védekezni

Kémiai védekezés esetén elsősorban a herbicidtoleráns hibridekben tudunk hatékonyan védekezni a parlagfű ellen, így erősen fertőzött területeken célszerű ezeket vetni. Bár napraforgóban vannak jó alapkezelést adó hatóanyagok, mint például a fluorkloridon vagy a flumioxazin, ezek megfelelő hatásához 30-40 mm bemosócsapadék szükséges, másrészt pedig tudnunk kell, hogy a parlagfű ezen szerek bemosódási zónájától mélyebbről is kikel. Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgóhibridek termesztésénél a forgalmazók által előírt technológiai elemek betartásával kell dolgozni.

Külön hangsúlyt kell fektetni a táblaszegélyek rendbetételére. Ha szükséges, ott kaszálással is megúszható a bírság.

Kétszer ad, aki gyorsan ad – talajoltás a napraforgóban

2018. április 9. 14:20

A napraforgó termesztésében mindig a gyorsaság, a kellő időben elvégzett agrotechnikai beavatkozásokon múlik a siker.

A szárazság továbbra is meghatározó - azért a vetésfehérítő bogarakra érdemes figyelni!

2019. április 29. 03:17

A növények fejlődésére és a károsító helyzetre is a szárazság nyomja rá bélyegét. Az őszi árpa kalászol, a búza 2. szárcsomós stádiumban van, a tavaszi kalászosok bokrosodnak.

SAATEN-UNION – élenjáró teljesítmény

2018. március 3. 12:00

Napraforgó vetőmag – akár rovarölő szerrel csávázva is!

Napraforgó 360° - A vetéstől, a gondozáson és betakarításon át, egészen a feldolgozásig

2020. február 17. 13:47

Az olyan kihívásokat látva, mint a fokozódó verseny, vagy az extrém időjárás, a versenyképesség megőrzéséhez a magyar gazdálkodók számára fontos, hogy a termesztett növényekből a maximumot hozzák ki.