Parlagfüves a napraforgó, büntet a hatóság

Agrofórum Online

S. Attila kérdése: Rendszeresen megbüntet a hatóság parlagfű miatt. A napraforgó tábláimban most is megjelent, mikor és mivel kell permeteznem, hogy végre ne legyen ilyen gondom?

Aki válaszol:
Dr. Sallai-Harcsa Marietta, környezetgazdálkodási agrármérnök, növényorvos, mezőgazdasági szaktanácsadó

Tisztelt Kérdező!

A kérdése aktualitását mutatja az is, hogy a NÉBIH is nemrégen tette közzé felhívását, melyben a parlagfű elleni időben történő védekezésre hívja fel a termelők figyelmét.

A hatályos jogszabály szerint „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani”.

A parlagfű elleni védekezésnek két kulcsa van: az egyik az agrotechnika, a másik az időben (2-4 leveles korban) elvégzett kémiai védekezés.

A termesztett növény nagymértékben befolyásolja a parlagfű megjelenését és károsítását, hiszen fényigényes növényként elsősorban kapás kultúrákban károsít. Ezek közül a napraforgóban a legnehezebb kémiai módszerekkel védekezni ellene, mivel a parlagfű rokona a napraforgónak, hiszen a fészkesek családjába tartozik.

Ehhez hozzájön, hogy fejlődésének kezdetén a napraforgónövények rossz gyomelnyomó képességgel rendelkeznek, így a folyamatosan csírázó, fénykedvelő gyomok hamar túlnőhetik a kultúrnövényt. Ellentétben az ősszel vetett, sűrű térállású kalászossal, amely tavaszra zárt állományával a fényigényes parlagfűnek kedvezőtlen.

A gyomirtást a korán lekerülő növényállományok esetében már a tarlón meg kell kezdeni. Nemcsak a tarlóhántással és tarlóápolással, hanem a felső talajrétegből a parlagfűmagvak nyári folyamatos csírázását forgatásos talajműveléssel előzhetjük meg. Ezzel kimerítjük a talaj gyommagkészletét. Később, 2 vagy 3 alkalommal alkalmazható a kezdeti gyomkelés visszaszorítására a sorközművelő kultivátor vagy a gyomfésű. Különösen az olyan száraz tavaszokon, mint az idei, amikor a preemergens gyomirtók sok helyen nem kapták meg a megfelelő bemosó csapadékot.

A napraforgó és a parlagfű rokonsága miatt a rendelkezésre álló herbicidválaszték szűkös. A napraforgó gyomirtásának a keléstől számított 4-6 hét a kritikus időszaka, amíg a kultúrnövény nem éri el a 35-40 cm-es fejlettséget. Gyors fejlődése révén a parlagfű képes a napraforgó fölé nőni. A növényvédő szerek kijuttatásának időpontját a gyomfejlettség határozza meg, alapvetően a parlagfű 2-4 leveles állapotban legyen.

A parlagfű 2-4 leveles állapotában tudunk hatékonyan védekezni

Kémiai védekezés esetén elsősorban a herbicidtoleráns hibridekben tudunk hatékonyan védekezni a parlagfű ellen, így erősen fertőzött területeken célszerű ezeket vetni. Bár napraforgóban vannak jó alapkezelést adó hatóanyagok, mint például a fluorkloridon vagy a flumioxazin, ezek megfelelő hatásához 30-40 mm bemosócsapadék szükséges, másrészt pedig tudnunk kell, hogy a parlagfű ezen szerek bemosódási zónájától mélyebbről is kikel. Az imidazolinon- és tribenuron-metil-toleráns napraforgóhibridek termesztésénél a forgalmazók által előírt technológiai elemek betartásával kell dolgozni.

Külön hangsúlyt kell fektetni a táblaszegélyek rendbetételére. Ha szükséges, ott kaszálással is megúszható a bírság.

Technológiai tanácsok a napraforgó gyomirtásához

2019. május 10. 03:33

Az állománypermetezések akkor a leghatékonyabbak, ha a gyomnövények 2-4 leveles állapotban vannak.

A napraforgó helyes tápanyagellátása

2018. május 29. 08:14

A napraforgó hazánkban az olajipari növények közül leginkább elterjedt és termesztett növény. Jó tápanyaghasznosító képessége miatt gyakran kerülhet számára nem túl optimális termőhelyi körülmények közé.

Elérkezett az állományszárítás nélküli betakarítás kora - de kinek jó ez?

2019. november 29. 05:36

A bromoxinil hatóanyagú növényvédő szerek napraforgó lombtalanítására még engedélyezettek. Ezen kívül gyakorlatilag semmi nem maradt…

Jelentős a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke kártétele

2019. augusztus 14. 05:36

A kukorica állományokban jelentős mértékű a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke fertőzés. Országrészenként nagyok ugyan az eltérések, de a jelentősebb termőterülettel rendelkező tájegységekben a legerősebb a kártétel.