Külföldön is jelentős az érdeklődés a magyar agrárkutatási eredmények iránt; nemcsak a környező országokban, de Közép-Ázsiában is keresik az új magyar búzafajtákat, amelyeket a magyar kutatók a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra fejlesztettek ki – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a magyar agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit ismertető könyv bemutatóján.
Fazekas Sándor elmondta: a magyar búza- és kukoricafajták iránti érdeklődés nem véletlen azokban a térségekben, ahol hasonlóak a természeti körülmények, mint Magyarországon, ugyanis az éghajlatváltozás ott is hasonló gondokat vet fel, mint nálunk. A rövid tenyészidejű kukoricafajták ugyanis alkalmazkodnak a megváltozott magyarországi klimatikus viszonyokhoz, és így keresettek a mienkhez hasonló éghajlati adottságú területeken is, mivel kiküszöbölhetők a nagyarányú termésveszteségek.
Emellett a magyar édesvízi aquakultúra eredményei iránt is élénk a külföldi kíváncsiság, mert az e területen folyó kutatások és azok eredményei világszínvonalúak. Így a magyar halászati kutatások eredményeit meg akarják ismerni a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban, de még Brazíliában is. A keresettek közé sorolta a miniszter a magyar meggyfajtákat, például az érdi bőtermőt is.
– A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Intézet kutatási eredményei egyébként lefedik azt a sokszínűséget, változatosságot, amit a magyar agrárgazdaság képvisel – jegyezte meg Fazekas Sándor. – A NAIK létrehozásának az volt a célja, hogy a kutatók tevékenysége még inkább segítse a gyakorlatban a magyar agrárium piaci versenyképességének javítását. Ennek az elvárásnak a nemzetközi szinten is jelentős méretű szervezet (a 12 kutatóintézet és 4 gazdasági társaság) a lehetőségek szerint egyre jobban megfelel, és hozzájárul a magyar agrárium dinamikus fejlődéséhez.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója a kutatási tematikából kiemelte a klímaváltozáshoz kapcsolódó erdészeti, kertészeti, növénytermesztési és állattenyésztési kutatásokat; a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalmazott, adaptációs kutatásokat, továbbá az agrárerdészeti rendszerekhez kapcsolható kutatásokat, amelyek a kedvezőtlen adottságú területek – ez Magyarországon 600-700 ezer hektár – hasznosítását segíthetik.
(MTI)
