Zöldség-Gyümölcs

Gépesítés és műszaki fejlesztés szükséges a zöldségágazatban

Agrofórum Online

Bár egyes zöldség- és gyümölcskultúrákban elengedhetetlen az élő munkaerő alkalmazása, a munkavállaló-hiány inkább a gépesítést hozza magával. E folyamat pedig behatárolja, hogy a jövőben mit is érdemes és jövedelmező termeszteni.

Az idei debreceni Farmer Expón több szakmai konferenciát is tartottak, ezek közül az egyikben a zöldség- és gyümölcságazat munkaerőproblémáit tekintették át a meghívott előadók.

Ledó Ferenc, a FriutVeb elnöke szerint nem véletlen volt a témaválasztás, hiszen az ágazat megoldásra váró gondjai közül az egyik az akut munkaerő-hiány (a másik kettő pedig az öntözésfejlesztés és az áfacsökkentés). Mint mondta, annyira égető, hogy egyes vállalkozások azért nem vágnak bele a több évtizedre szóló, tőkeigényes kertészeti beruházásba, mert közép- és hosszútávon nem látják biztosítottnak az élő munkaerőt.

Nyugatabbra vagy feketén

Azt, hogy mi vezetett idáig, azt áttekintésében Domján Erika, a FriutVeb ügyvezetője igyekezett megvilágítani. Általánosságban fő ok a csökkenő népesség, így egyre kevesebben kerülnek iskolai képzésbe, akik meg bekerülnek, azok is inkább a felsőoktatást célozzák meg, a szakmunkát ritkán választják életre szóló hivatásnak. Ugyancsak az okok közé tartozik, hogy egyre erősebb a belföldi és a külföldi elvándorlás – mint mondta, még a kertészeteknél alkalmazható középfokú végzettségűek és a képzettség nélküliek is el- illetve kivándorolnak.

A hazai mobilizációra pedig szerinte részben magyarázat a jelentős kereseti különbség: Budapesten, Pest megyében, Győr-Moson-Sopron megyében vagy Komárom-Esztergom megyében sokkal több bért tudnak kínálni más munkákban is, mint a kertészetekben erős Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Csongrád megyékben. De Domján Erika szerint a folyamatosan emelkedő minimálbért sem tudják a kelet-magyarországi agrárvállalkozások kigazdálkodni, ezért aztán ha munkavállalóik nem nyugatabbra mennek, akkor a feketegazdaságot választják több pénzért.

Beletörődés helyett

A munkaerő-helyzet pedig a vállalkozás eredményességén is megmutatkozik. Mint Apáti Ferenc, a Debreceni Egyetem GTK Üzemtani és Vállalati Tervezés Tanszék egyetemi docense, az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) alelnöke rámutatott, minél nagyobb egy kultúra munkaerő-szükséglete, annál érzékenyebb lesz a munkabérre. Úgy vélte a következő öt év alatt ötven százalékkal nőhet az élő munkaerő ára a zöldség- és gyümölcstermesztésben, és átlag 1000 Ft/óra bérrel lehet számolni. Ez szerinte azt is jelenti, hogy mivel magasabb bért kell kifizetni és mivel az eladások utáni bevételek nem emelkednek dinamikusan, kultúrától függően akár a nyereség 18-100 százaléka is elveszhet! Mindemellett hozamvesztéssel és a fejlesztések elmaradásával is lehet kalkulálni.

Megjegyezte, ez nem veszély, ez a realitás. Apáti Ferenc szerint ebbe a termesztők vagy beletörődnek, és akkor lassú sorvadásra lesznek ítélve, vagy hozamnövelésbe fognak, amihez pedig gépesítés, műszaki fejlesztés szükséges.

Megfelelő embert a megfelelő helyre és gépre

Ugyanakkor nem minden kultúra betakarítását lehet gépesíteni, legalábbis ezt magyarázta Dr. Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem MÉK Kertészettudományi Intézete egyetemi docense. Mint mondta, csaknem teljesen gépesíthető a zöldbab, a zöldborsó és a csemegekukorica leszedése, míg a szabadföldi friss piaci zöldségek leszedése és az árukezelés is nagyrészt gépesíthető. A többinél viszont szükség van élő munkaerőre. Úgy vélte, ha sikerül a megfelelő munkaerőt megtalálni, akkor a megtartásukra és a – modern technológiák, robotika felé irányuló – képzésükre kell törekedni inkább, mint sem az idénymunkások gyakori alkalmazására. Hozzátette, ha pedig az állandó munkavállalók megvannak, akkor lehet a gépesítésben (technológiaválasztásban) és fajtaválasztásban gondolkodni.

Az egyetemi docens szerint szükséges lenne kihasználni azt a helyzeti előnyt, hogy a hazai termőföld kevésbé terhelt növényvédő szerekkel és műtrágyákkal, és környezetkímélő gazdálkodást alkalmazva versenyképes zöldség- és gyümölcstermékekkel lehet jelen lenni a piacon.

(NAK)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Bajban az európai gyümölcsfeldolgozók

2020. szeptember 28. 08:17

A koronavírus terjedése miatti válság hatására a gyümölcsfeldolgozókban hiányzott a betakarítási munkálatokat végző idénymunkások egy jelentős része Nyugat-Európában ebben a szezonban.

A tavaszi fagyok miatt szálltak el a gyümölcsárak

2020. szeptember 20. 08:20

A katasztrofális tavaszi időjárás miatt drágultak a gyümölcsök tavalyhoz képest - mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kertészeti és beszállítóipari osztályának elnöke.

Folytatódott a gyümölcsök ütemes drágulása

2020. szeptember 14. 10:47

2020. augusztusban a fogyasztói árak átlagosan 3,9 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál.

Figyeljünk a gyümölcs- és a szőlő szaporítóanyagok kitermelési határnapjára

2020. szeptember 10. 10:47

A szabadgyökerű gyümölcsfaiskolai és szőlőiskolai ültetési anyagok termelési ciklusa ősszel, a növényállományok kitermelésével zárul.

Szén-dioxid-trágyázás

2020. április 3. 04:36

Üvegházakban, fóliasátrakban – abból adódóan, hogy megnövekszik az asszimiláció következtében az oxigéntartalom – szükség lehet a szén-dioxid mesterséges pótlására.

Indul a zöldség-gyümölcs kampány, Frutti és Veggi beindították a rakétákat

2018. március 29. 07:18

Kevés zöldséget és gyümölcsöt eszünk, ez számos betegség, elhízás stb. forrása. Ezért már gyermekkorban változtatni kell az étkezési szokásokon.

Batátát a kertekbe! II. rész

2019. január 17. 05:38

A batátát nagy sor- és tőtávolságra ültetik, a kezdeti felgyomosodása igen jelentős lehet. Bár később, a hatalmas lombtömegének köszönhetően jó gyomelnyomó, a gyomprobléma megoldására érdemes agroszövetet használni. Homokos talajon termelt batátáról tövenként 1,5-2,5 kg termést takarítanak be, ahol az átlag gumóméret 200-600 g.

Drágulást és termés kiesést eredményezhet az aszály

2019. április 3. 13:33

A legszárazabb régiókban mintegy 150 milliméternyi csapadék hiányzik, ami már a talajvízkészletét is érinti, és nincs vízutánpótlás.