Agrárközélet

Új megoldást dolgozott ki a Debreceni Egyetem arzénmentesítésre

Debreceni Egyetem Sajtóiroda

Hatékony, olcsó és könnyen kezelhető eljárást dolgozott ki a Debreceni Egyetem AKIT Karcagi Kutatóintézete a réteg- és talajvizek arzénmentesítésére. Kiemelt szempont volt, hogy a felhasznált anyagok ne okozzanak újabb környezetvédelmi vagy egészségügyi problémát.

A felszíni és a felszínalatti vizek arzén tartalma a világ különböző tájain jelentős eltéréseket mutat, aminek okai lehetnek emberi tevékenységek vagy geológiai adottságok. Magyarország egyes területein is magas a réteg- és talajvizek arzéntartalma, különösen az Alföldön. Ezért van szükség olyan eljárásokra, amelyek az érintett kutaknál vagy vízkivételi rendszereknél helyben, kis költségráfordítással, könnyen kezelhető módon oldják meg az arzénmentesítést.

– Korábban az ivóvizekben található arzén mennyiségi határértéke 50 µg/l volt, azonban különböző nemzetközi egyezmények következtében 10 µg/l-re csökkent. Emiatt az egyedileg fúrt kutak rétegvizei még számos helyen tartoznak a szennyezett kategóriába – ismertette Zsembeli József, a DE AKIT Karcagi Kutatóintézetének igazgatója.

A kutatóintézet egy hatékony, olcsó és egyszerű eljárás kidolgozását és továbbfejlesztését tűzte ki célul az arzénmentesítésre úgy, hogy a felhasznált anyagok a megkötött szennyezéssel együtt könnyen kezelhetők vagy megsemmisíthetők legyenek, ne okozzanak újabb környezetvédelmi, egészségügyi problémát.

– Megkötő vegyületként vas(III)-oxihidroxi-szolt állítottunk elő. Az arzént ezekhez a vegyületekhez kötve, homokszűrők alkalmazásával távolítottuk el. Megállapítottuk, hogy az arzénmentesítés hatásfoka az általunk alkalmazott módszerrel mind csap-, mind ásványvíz esetén elérte a 99%-ot – mondta Zsembeli Jószef.

A laboratóriumi kísérleteket az intézet tovább folytatja annak érdekében, hogy a gyakorlati használatba is átültethető legyen az eljárás.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

A jövő ételeinek alapanyagai

2018. szeptember 21. 06:20

Az élelmiszer-szerkezet kutatása a rengeteg új termék megjelenése miatt egyre inkább előtérbe kerül világszerte.

Tévhitek az élelmiszer-biztonságról - interjú Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem dékánjával

2019. augusztus 13. 10:16

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.

Új módszert dolgoztak ki a Debreceni Egyetemen a búzafajták értékelésére

2018. június 29. 09:39

A klímaváltozás és a velejáró szélsőséges időjárási jelenségek szükségessé teszik a megváltozott viszonyok között is megfelelő mennyiségű és minőségű termést hozó, a stresszhatással szemben ellenálló fajták kialakítását.

Homoki prérifű: futótűzként terjed homokterületeinken az új inváziós fűfaj

2019. október 16. 05:36

A homoki prérifüvet 2017 óta számos helyen találták meg a kiskunsági homokterületeken, ahol korábbi parlagokon és elsődleges homoki gyepekben fordul elő, valamint Debrecen belterületén, fajszegény leromlott gyepekben megtelepedve, gyakorlatilag egynemű, összefüggő foltokat, néhol többhektáros állományokat képez.