Régészeti leletek szerint már a kőkorban is fogyasztották, az ókorban pedig már szántóföldön termesztették. Sokáig a szárazborsó volt a felhasználás formája a hosszú ideig való eltarthatósága miatt, napjainkban azonban a zöldborsó nagyobb népszerűségnek örvend. A zöldborsó a világ 100 legegészségesebbnek minősített élelmiszernövényei között szerepel.
Hazánkban a borsó a szója után a második legnagyobb területen termesztett hüvelyesünk, de korábban megelőzte azt. 2016-ban 23 ezer ha (KSH) volt a zöldborsó területe, 2015-höz viszonyítva 35%-os volt a terület növekedése. A szárazborsó vetésterülete 2016-ban 14.913 ha volt (NAK).
A faj alakköre meglehetősen változatos. A kifejtőborsót (convar. vulgare), a velőborsót (convar. medullare) és a cukorborsót (convar. saccharatum) elsődlegesen étkezési célra vetik, míg a takarmány-, vagy mezei borsó (convar. arvense) takarmányozási célt szolgál. Színük alapján a fajták zöld-, illetve sárga magvúak.
Korán betakarításra kerülő növény, így utána másodnövény is termeszthető, vagy más korán betakarításra kerülő növény (pl. repce) után másodnövénynek is vethető. Jelentőségét fokozza, hogy a vegetációs idő (kora tavasztól nyár közepéig) szinte minden szakában vethető.
Preemergens kezelések
Gyomirtási szempontból a zöldborsó és a szárazborsó gyomirtási technológiája különböző. A zöldborsónak rövidebb a tenyészideje, ezért rövidebb hatástartamú gyomirtó szerek alkalmazhatók benne, míg a hosszabb tenyészidejű szárazborsó hosszabban kitett a gyomosodásak, így hosszú hatástartamú herbicidek alkalmazása szükséges. A borsó gyomelnyomó képessége gyenge, ezért mindenképpen indokolt vetés után, kelés előtt alapgyomirtásban részesíteni.
A preemergensen alkalmazható egyszikűirtó herbicideket kétszikűirtó készítménnyel kombinációban javasolt alkalmazni. Preemergens egyszikű-spektrumú készítmények közül az S-metolaklór és a pendimetalin hatóanyagúak rendelkeznek engedéllyel borsóban. Az utóbbi előnye, hogy több magról kelő kétszikű gyomfaj ellen is hatékony, hátránya az S-metolaklórral szemben viszont, hogy a megfelelő hatékonysághoz nagyobb mennyiségű bemosó csapadékra van szükség. Az S-metolaklór szelektívebb, mint a pendimetalin, az utóbbi a fajták egy részénél lassúbb kezdeti fejlődést és levélkivilágosodást okozhat.
A magról kelő kétszikűek ellen a klomazon és a klomazont is tartalmazó kombináció (klomazon+linuron) látványos kifehéredést okoz a borsón, amely 5-7 napig figyelhető meg a kezelés után, de a tünetek a borsó károsodásával nem járnak. A klomazon hatóanyagra érzékeny kultúrák (cukorrépa, kalászos) a készítmény felhasználását követően 90 nap elteltével vethetők.
A linuron és a linuronos kombinációk (klomazon+linuron) alkalmazásakor a talaj szervesanyag-tartalmára tekintettel kell lenni, 1,5% alatti szervesanyag-tartalmú talajokon nem alkalmazható. Kelés idején érkező intenzív csapadék a hatóanyagot növényre felverheti, amely esetben a borsón fitotoxikus tüneteket jelentkezhetnek. (2017. június 3.-dikával a linuront tartalmazó herbicidek engedélyei visszavonásra kerültek és a termelőknél lévő készletek 2018. június 3-ig voltak felhasználhatóak.)
Korai posztemergens kezelések
A zöldborsó rövid tenyészidejű faj, ezért zöldborsóban ne használjunk hosszú hatástartamú imazamox-ot. Szárazborsóban az imazamox készítményt korai posztemergensen kell kijuttatni a kultúrnövény 6-8 leveles állapotáig. Prémium, Mara, Melinda, Luzsányi, Alex borsófajták esetében enyhe fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek, de azt a borsó kinövi, és nincs hatása a termés mennyiségére.
A készítmény a nehezen irtható kétszikű gyomnövények ellen is hatásos (selyemmályva, ürömlevelű parlagfű, csattanó maszlag, szerbtövis fajok). A növényi sorrend megtervezésénél tekintetbe kell venni, hogy az imazamox alkalmazása esetén utóvetemény-korlátozás van. Amennyiben a kezelt terület kiszántásra kerül, csak pillangós növénnyel vethető újra. A kezelt területre 12 hónapig repce és cukorrépa nem vethető!
Posztemergens kezelések
Fontos a javasolt kezeléskori fejlettség pontos betartása! Borsóban a szelektivitás a levelek viaszréteg vastagságának, épségének a függvénye. Éppen ezért a kezeléssel kerülni kell az olyan időszakokat, amikor a viaszréteg meggyengült, pl. intenzív csapadék, öntözés, szélverés, homokverés, rovarkártétel. Ilyenkor a kezeléssel várni kell 2-3 napot, hogy a viaszréteg újraképződhessen. Törekedni kell arra is, hogy a permetezéssel a reggeli harmatot elkerüljük, a viaszréteg gyengülése miatt. Akkor kell elkezdeni a permetezést, amikor a harmat jól felszáradt (10-12 órától).
Borsóban a kezeléskori hőmérséklet korlátozásának betartása fokozott figyelmet igényel. Maximum 25 °C hőmérsékletig végezhető gyomirtás! Ha ez napközben nem valósítható meg, akkor az esti órákban végezzük a permetezést.
Borsó kétszikű gyomjai ellen posztemergensen a bentazon, az MCPB és az imazamox+ bentazon hatóanyagú készítmények alkalmazhatók.
A bentazon hatóanyagú készítmények kontakt hatásúak. A magról kelő kétszikű gyomnövények ellen hatékonyak, az évelő gyomok leveleit csak leperzselik, ellenük nincs tartós hatása. A kultúrnövény 8-12 cm-es fejlettségénél, az első valódi lomblevél megjelenésétől a 2. lomblevél kifejlődéséig kell a kezelést elvégezni.
A készítményt alacsony nyomáson, közepes cseppmérettel kell kijuttatni. A melegigényes, mélyről, vontatottan kelő nehezen irtható kétszikű gyomnövények közül a csattanó maszlag (a növény minden része, de főként a levele és a termése erősen mérgező) ellen nagyon jó hatású, a selyemmályva, a napraforgó árvakelés valamint az évelő mezei acat (borsó nagyságú, kinyílás előtti virága szennyezheti a különböző borsó termékeket) és az apró szulák ellen kombinálni szükséges. Jó kombinációs partnere az előbb említett gyomok ellen az MCPB hatóanyagú készítmény. Kombináció esetén a dózist csökkenteni kell. Egyszikű gyomok ellen szelektív egyszikűirtó készítmény csak a kétszikűek elleni kezelést követő négy-öt nappal juttatható ki.
Az MCPB hormonhatású készítmény, mely kétszikű gyomok ellen alkalmazható, beleértve a napraforgó árvakelést is. Szelektivitásának alapja a borsó vastag viaszrétege. A gyomirtó szert kétszikű gyomokkal erősen fertőzött területeken javasolt felhasználni, amikor a kultúrnövény átlagos magassága 8-15 cm (ekkorra alakul ki a szelektivitást adó viaszréteg). Jól irtja többek között a libatop fajokat, mezei acatot (Cirsium arvense), fekete ebszőlőt (Solanum nigrum), ürömlevelű parlagfüvet.
A túl korai, vagy késői kezelés a kultúrát károsíthatja. Optimális időben végzett kezelésnél is megfigyelhető a kultúrnövényen enyhe torzulás, csavarodás, illetve a borsó vegetációs ideje meghosszabbodhat. A Rajnai törpe, Prémium, Jubileum, Rapid fajtáknál 2-5 napos virágzáskésés figyelhető meg. Konzervborsó kezelése esetén fajtaérzékenységgel kapcsolatban ajánlott a fajtatulajdonossal konzultálni. Csak szélmentes időben permetezzünk! Kerüljük a permetlé elsodródását, mert elsodródva az érzékeny szomszédos kultúrák károsodhatnak.
Az imazamox+bentazon csak száraz borsóban engedélyezett. A bentazon+imazamox hatóanyagú készítmény elsősorban magról kelő kétszikű gyomok ellen hatékony, de jelentős magról kelő egyszikűek elleni hatása is van. Az évelő egyszikű gyomok fejlődését jelentősen visszafogja, a fejletlenebb egyedeit elpusztítja. Hasonlóan a bentazonhoz, az évelő kétszikűek leveleit leperzseli. A készítmény nagy előnye, hogy kiemelkedő hatékonyságú a parlagfű és a fehér libatop ellen. Más készítménnyel a terméket nem javasolt kombinálni.
A kezelést a kultúrnövény 2-8 leveles állapotában kell elvégezni. Felhasználható egyszeri, valamint osztott kezeléssel (a két kezelés között 7-14 napos eltéréssel). Fajtaérzékenység előfordulhat, enyhe fitotoxikus tünetek jelentkezhetnek, de azt a borsó kinövi, és nincs hatása a termés mennyiségére. A gyomirtó hatás fokozására a készítményhez metiloleát+metilpalmitát hatóanyagú adalékanyag hozzáadása szükséges. Amennyiben a terület kiszántásra kerül, csak pillangós növénnyel vethető újra. A kezelt területre 12 hónapig repce és cukorrépa nem vethető!
Az egyes borsófajták a gyomirtó szerekkel szemben eltérően viselkedhetnek. A korai (primőr) zöldborsók sokkal érzékenyebbek, mint a későbbi, hosszabb tenyészidejű fajták.
A cikkben található növényvédő szerekre vonatkozó információk tájékoztatásul szolgálnak, az aktuálisan engedélyezett készítmények engedélyokiratai a Nébih Növényvédő szerek adatbázisában érhetők el.
Az Agrofórum szaklap átszerkesztett változat Nagy Margit: Hüvelyesek gyomirtásának lehetőségei és gyakorlati tapasztalatai ((2017. E70 90. old) című írása alapján.
