A mezőgazdasági kkv-k bizakodva tekintenek a következő egy év elé - közölte az MTI.
A Bisnode Magyarország Kft. által közölt negyedéves elemzés szerint a kényszertörlések és felszámolások 2015 óta megindult látványos mérséklődése folytatódott, és 2017 első negyedévében már a végelszámolások mennyiségében is 5,16 százalékos csökkenés volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ez pozitív, mivel 2016-ban még 782-vel több cég került végelszámolás alá az év első három hónapjában, mint 2015 azonos időszakában. Az első negyedévben 13 új csődeljárás indult, ami közel azonos az egy évvel korábban mért számadattal.
A Bisnode elemzése szerint látványos a felszámolási eljárás alatt lévő cégek évről-évre hasonló ütemű csökkenése: 2017 első negyedévben 27,63 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A kényszertörlések csökkenése is jelentős, a 2014-es 9697 céghez képest idén a korábban mért rekordérték felét sem érte el. A pozitív tendencia várhatóan folytatódik. Az első negyedévben ugyanaz a tíz iparág/szektor volt a legkevésbé kockázatos, mint egy éve, ezek közé tartozik a mezőgazdaság is.
Ide kapcsolódó információ, hogy K&H Bank által mért, a cégek egy évre előremutató várakozásait tükröző kkv-bizalmi index szerint a szektorok közül az agrártársaságok hangulata a legjobb, az ipar és a szolgáltató szektor bizalma stagnál. Összességében pedig enyhén csökkent a mikro-, kis- és középvállalkozások bizalma, a kkv bizalmi index két ponttal mérséklődve jelenleg mínusz 1 ponton áll. A minimális változás oka az, hogy a vállalkozások növekvő közterhekre számítanak és megugrott a romló versenyhelyzetet feltételezők aránya, miközben kimagasló, válság előtti pénzügyi eredményeket várnak és a munkaerő-felvételi szándék is erősödött a kkv-szektorban.
Ugyanakkor a vállalkozások pénzügyi eredményeikben és a munkaerővel kapcsolatban pozitív változásra számítanak. A kkv-k 8,5 százalékos árbevétel és 5,1 százalékos profitnövekedésre számítanak a következő egy évben, ami jelentősen meghaladja az előző negyedévi várakozásokat (5,5 százalék és 3,6 százalék). Feltehetően ezzel függ össze a foglalkoztatási szándék erősödése is, ugyanis 20 százalékról 34 százalékra ugrott a munkaerő-felvételben gondolkodó cégek aránya.
(MTI)
