Agrárközélet

A mezőgazdaságnak is csökkentenie kell az üvegházhatású gázok kibocsátást

Agrofórum Online

Fenntarthatóság kell az élelmiszerellátó rendszerekben és a kistermelőknél. Mégpedig azért, mert a mezőgazdaság egyre inkább növeli a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását.

Fenntarthatóság kell az élelmiszerellátó rendszerekben és a kistermelőknél. Mégpedig azért, mert a mezőgazdaság egyre inkább növeli a káros, üvegházhatású gázok kibocsátását.

A mezőgazdasági szektor (beleértve az erdőgazdálkodást, halászatot és állattenyésztést) generálja az üvegházhatású gázok (ÜHG) mintegy ötödét. Ezért a mezőgazdaságnak egyrészt a jelenleginél nagyobb részt kell vállalnia a klímaváltozás elleni küzdelemben, másrészt a saját a saját hatásának következményeivel is szembe kell néznie – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), „Az élelmezés és mezőgazdaság helyzete 2016” című jelentésben.

Nem lesz egyszerű a gazdálkodás és az élelmiszerellátó rendszerek átalakítása a számtalan érintett, az eltérő módszerek és a természeti adottságok különbözősége miatt. A FAO szerint mégis most kell nekikezdeni, mert idővel az éghajlatváltozás hatásai is egyre csak erősödnek. A fejlődő országokban élő mintegy félmilliárd kistermelő mezőgazdasági-gazdasági és társadalmi körülményei azonban sokban eltérnek. Ezt a sokszínűséget kell tükröznie a megoldásoknak is, nincs tehát egy általános, mindenkire alkalmazható módszer.

A FAO jelentés ezért több alternatív, gazdaságilag megvalósítható módját mutatja be annak, hogyan támogathatók azok a termelők, akik a klímaváltozás hatásainak a legjobban ki vannak téve, hogy erősebbé váljanak.

Több bizonyítékot is felsorol a jelentés az éghajlatbarát-megoldások (például ellenállóbb növényfajták alkalmazása, a kisebb talajterhelés vagy a talaj termőképességének javítása integrált módon) megvalósíthatóságára. Egyedül a nitrogénhasználat hatékonyságságára ügyelve több mint százmillió fővel lehetne globálisan csökkenteni a rászorulók számát.

Ajánlások is szerepelnek a tanulmányban az ÜHG-kibocsátás csökkentésére: a vízkímélő módszerek az árasztásos rizstermesztés során például 45 %-kal fognák vissza a metánkibocsátást, míg az állattartás kibocsátása akár 41 %-kal is mérsékelhető lenne a hatékonyság javításával.

Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatását már érződik egyes gabonák esetében. Ezen túlmenően a jövőben várhatóan csökkeni fog egyes ételek tápanyagtartalma (pl. cink, vas vagy a bennük található fehérje), olyan egészségügyi problémákhoz vezetve, mint a vírusos hasmenés az embernél vagy az állatoknál a határokon átterjedő betegségek növekvő gyakorisága. Várhatóan 2030 után még erősebb lesz a nyomás az élelmiszer-termelésen, miközben főleg a fejlődő országokat már azt megelőzően is nehéz helyzetbe hozza a magasabb átlaghőmérséklet.

A FAO arra biztatja a döntéshozókat, hogy segítsenek a kistermelőknek az őket támogató környezet kialakításával és az átalakítás előtt álló akadályok felszámolásával. Ilyen akadályok lehetnek a nem fenntartható gyakorlatot favorizáló állami támogatások, a nem megfelelően kialakított ösztönzők, a piachoz vagy hitelhez jutás nehézségei, vagy a nők hátrányos megkülönböztetése, akik egyébként a mezőgazdasági munkaerő közel felét adják.

Jelentősebb befektetésre lenne szükség a fejlődő országok klímaváltozás elleni lépéseinek támogatására, olvasható a jelentésben. Ezek a gyakran alacsony összegű támogatások katalizátorként hathatnak a nagyobb állami és privát szektorból érkező befektetésekhez. Az alkalmazkodásnak és a negatív hatások enyhítésének párhuzamosan történnie.

Lépések nélkül a mezőgazdaság továbbra is jelentős, káros üvegházhatású gázkibocsátó marad. Klímabarát megoldásokkal, a talaj termőképességének és az erdők szénmegkötő képességének javításával úgy csökkenthető a károsanyag-kibocsátás, hogy közben nő a termelés. Az élelmiszerellátó rendszereken keresztül pedig mérsékelhető lesz az élelmiszerveszteség.

(FAO, NAK)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Ez az összefüggés a klímaváltozás és a pollenkoncentráció között

2019. április 15. 12:07

Lewis H. Ziska amerikai növényfiziológus irányításával, és többek között a Szegedi Tudományegyetem professzora, Makra László részvételével végzett kutatás szerint a klímaváltozás miatt nemcsak a pollennel szennyezett területek növekednek, hanem az allergiások száma is.

Talaj, klíma, agrotechnika

2018. november 28. 04:36

A szántóföldi növénytermesztést hatalmas változások jellemezték az elmúlt évtizedekben. Új fajták, hibridek jelentek meg, a vetőmag-előállítás minőségi színvonalon valósul meg hazánkban. Ugyancsak hatalmas változások következtek be az agrotechnikai elemekben is. A szántóföldi növénytermesztés biológiai alapjainak és agrotechnikai elemeinek forradalmi változása mellett az ökológiai feltételek azok, amelyek standardok maradtak, ill. azok csak korlátozott mértékben befolyásolhatók.

Változik a bor íze a klímaváltozás miatt

2019. október 13. 09:57

A 2018-as év az aszály ellenére kiváló évjárat volt a német bor számára. Az éghajlat melegedésével azonban a rizling, a Németország leghíresebb borának íze kezd megváltozni.

Klíma-ellenállóság és kiváló tápanyagtartalom a nemesítési programok középpontjában

2019. január 30. 04:47

Klíma-ellenálló és kiemelkedő tápanyag-tartalmú növényfajták termesztésével csökkenthető az alultápláltság, az éhezés.