Agrárközélet

Beporzók Napja: mindannyian tehetünk a beporzók védelméért

Szent István Egyetem Médiaközpont

A tenyésztett és vadon élő méhek állománya világszerte drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedekben. Mivel kultúrnövényeink beporzását jórészt e rovarok végzik, egyedszámuk csökkenése jelentős élelmezési problémákat is felvethet. Az idén harmadszor életre hívott Beporzók Napja kiváló lehetőséget teremt annak áttekintésére, hogy mit tehetünk védelmük érdekében, mind lokálisan, mind globálisan.

A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re bolygónk lakossága meghaladja majd a 9 milliárd főt, amely a növekvő élelmiszerigényekkel egyre nagyobb terhet ró a mezőgazdaságra. A megnövekedett igények miatt egyre több területet vonnak intenzív művelés alá, az iparszerű mezőgazdaságban használatos műtrágyák és növényvédő szerek térhódítása pedig sok esetben fenyegetést jelent az élővilágra, és ezáltal a beporzó rovarokra is.

Pedig a legtöbb virágos növény megporzását nemcsak a mezőgazdasági kultúrákban, de a természetközeli élőhelyeken is ezek a rovarok végzik, összességében pedig az emberiség élelmének 30-35 százaléka függ munkájuk sikerétől. Az Európában termesztett 264 haszonnövénynek például 84 százalékát porozzák be, emellett pedig több mint 4 000 olyan zöldségféle van, amit a méheknek köszönhetünk. Nélkülük tehát a termények beporzásának egyharmadát kellene kézi erővel, vagy valamilyen modern technológia – például beporzó drón – alkalmazásával elvégezni.

Ahogyan arra a március 10-i Beporzók Napja is rávilágít, a hosszú távú megoldást a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tétele jelenthetné, mely többek között a növényvédő szerek használatának csökkentése, a méhtartás körülményeinek javítása, illetve vadvirágokkal borított szegélyek létesítése révén valósulhat meg.

Darázsgarázs a SZIE Gödöllői Botanikus Kertben (Fotó: Vörös Zsuzsanna)

De vajon melyik gazdálkodási forma esetén lehet a legnagyobb a beporzó közösségek diverzitása és egyedszáma? A természetes élőhelyek sokszínűségét és rugalmasságát utánzó permakultúrás gazdaság, a helyi körülményekre építő, ám a tápanyagok pótlásához szerves trágyát és ásványi anyagokat használó biogazdálkodás, vagy a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekre építő konvencionális gazdaság esetén?

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karán (SZIE MKK) végzett kutatásai során ezt a kérdést járta körül Mészáros Fanni Andrea környezetgazdálkodási agrármérnök, akinek munkáját dr. Sárospataki Miklós, a SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék docense, valamint Szilágyi Alfréd, a SZIE Környezettudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója irányította. A Szentendrei-sziget három településén – egy tahitótfalui permakultúrás gazdaságban, egy szigetmonostori biogazdaságban és egy pócsmegyeri konvencionális családi gazdaságban – végzett vizsgálatok alapján elmondható, hogy a legtöbb beporzót a permakultúrás művelésű terület vonzotta, míg a beporzók számára legkevésbé ideális körülményeket a nagyüzemi és intenzív mezőgazdasági módszerekkel művelt konvencionális gazdaság nyújtotta.

A felmérés során fény derült arra is, hogy a dísznapraforgós, szegfűs, sóvirágos, levendulás és díszhagymás területek kiemelt táplálkozóhelyek voltak a beporzók számára, és ezúttal is bebizonyosodott, hogy a mézontófű néven ismert facélia szintén kedvelt növénynek számít a méhek körében. Az előzetes eredmények alapján a kutatók a későbbiekben még részletesebben vizsgálják majd a gazdálkodási rendszerek beporzókra gyakorolt hatásait, figyelembe véve a gazdák hozzáállását és egyéb más tényezőket is.

Egy kis odafigyeléssel ugyanakkor a lakosság is sokat tehet a beporzók védelméért, melyhez naprakész tanácsokkal szolgálhat a Szent István Egyetem Gödöllői Campusán létrejött, mobilra optimalizált virtuális tanösvény is. Az erdőt, szántót, kaszálással kezelt gyepterületet és városi környezetet egyaránt érintő 1-2 órás útvonalon interaktív elemek és gyakorlati feladatok segítségével lehet elsajátítani néhány olyan praktikát, mint a darázsgarázs vagy a beporzóbarát kert létesítése.

Ha e tanácsokat megfogadva odafigyelünk arra, hogy a kertünket díszítő virágos növények között lehetőleg az egész szezon folyamán legyen legalább egy olyan, amelyik éppen virágzik, máris sokat tettünk a környéken élő beporzók védelméért. Vörös Zsuzsanna Flóra természetvédelmi mérnök, ötletgazda szerint a Premontrei Iskolaközponthoz is közel eső 8 állomás iskolai tanulmányok kiegészítéséhez is kiváló segédeszköz lehet, de kellemes időtöltést jelenthet a környék lakói számára is.

Aki saját méhészetet létesítene, továbbá mézet és egyéb méhészeti termékeket termelne, az idén utoljára induló Méhész OKJ képzés keretében juthat bővebb információkhoz.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

A hazai agráripar külföldi bemutatkozását ösztönzik

2019. március 27. 08:33

A belföldi cégek csütörtöktől a nyitrai Agrosalon szakkiállításon mutatkozhatnak be a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat segítségével.

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság

2018. szeptember 5. 14:31

Korszakváltás előtt áll a magyar mezőgazdaság, és erre fel kell készíteni a gazdákat - mondta az agrárminiszter a debreceni agrár-felsőoktatás elindításának 150. évfordulója alkalmából rendezett szerdai jubileumi ülésen Debrecenben. 

A termelői árak a ráfordítási áraknál nagyobb mértékben nőttek

2020. augusztus 8. 06:36

A növényi termékek 4,1%-kal, az állatok és állati termékek 7,7%-kal drágultak 2019-ben az előző évhez képest.

Sosem lesz biztonságos a mezőgazdaság?

2019. február 19. 06:55

A fluktuáció a mezőgazdaságban igen magas, gondoljunk csak az idénymunkákra, ahol akár hetente is változhat a munkavállalói állomány összetétele. A munkahelyeken megjelenő újabb és újabb munkavállalók komoly nehézséget okoznak a megfelelő és biztonságos munkahelyi körülmények kialakításában.