Közös nyílt levélben szólította fel a brit kormányt hétfőn száznál is több brit mezőgazdasági szövetség annak biztosítására, hogy az ágazat a brit EU-tagság megszűnése után is akadálytalanul alkalmazhasson EU-állampolgárokat.
A brit mezőgazdasági termelők országos uniója (NFU) által szervezett és közzétett felhívás szerint életfontosságú, hogy a szektor a Brexit után is hozzáférjen az állandó és a szezonális EU-munkaerőhöz. A levél szerint ugyanis a nagy-britanniai munkanélküliség országos átlagban is mélységi rekordokon jár, és a brit élelmiszerágazat beszállítói láncolatának jelentős része éppen olyan térségekben működik, amelyekben különösen alacsony a munkanélküliségi ráta.
A kormányhoz intézett nyílt levél szerint ebben a helyzetben a mezőgazdasági ágazat számos üzleti vállalkozása már most is nehezen talál hazai munkaerőt.
A felhíváshoz csatlakozó agrárszervezetek hangsúlyozzák, hogy a munkafolyamatok automatizálása még hosszabb távon sem lesz képes minden mezőgazdasági feladat ellátására, ráadásul az ilyen jellegű beruházások végrehajtása a magas költségek miatt sok mezőgazdasági vállalkozás számára nehézséget jelent.
A közös levél felhívja a figyelmet arra is, hogy a brit élelmiszer- és italgyártó ágazat rendkívül kiterjedt beszállítói hálózata 3,8 millió embernek ad munkát – ez a nemzetgazdasági szintű alkalmazotti állománynak több mint a 10 százaléka -, éves termelési értéke 112 milliárd font (csaknem 41 ezer milliárd forint), és a brit élelmiszer-, takarmány- és italexport 60 százaléka az Európai Unió piacaira irányul.
Mindezek alapján az ágazat „sürgősséggel felszólítja” a brit kormányt arra, hogy az uniós munkaerő további alkalmazhatóságának biztosítása mellett tegye lehetővé az „akadálytalan, súrlódásmentes” kereskedelem folytatódását is az EU-piacokkal a brit EU-tagság megszűnése után.
A brit agrárszektor nem először tesz közzé hasonló felhívást.
A brit mezőgazdasági termelők uniójának tavalyi éves kongresszusán a szervezet akkori elnöke, Meurig Raymond elmondta: a brit agrárszektornak jelenleg évi 85 ezer, 2021-ben már 90 ezer idénymunkásra lesz szüksége, és e munkavállalók nagyon nagy többsége a kelet-európai EU-országokból érkezik. Raymond szerint ha a brit mezőgazdaság az EU-tagság megszűnése után nem fér hozzá e munkaerőforráshoz, „a földeken fog elrothadni a termés”.
Az utóbbi időben több más brit szakmai szervezet is a külföldi EU-munkaerő szükségességére hívta fel a brit kormány figyelmét a Brexit-tárgyalásokkal kapcsolatban.
A Brit Vendéglátóipari Szövetség (BHA) legutóbbi felhívásában közölte: a brit éttermekben dolgozó felszolgálók 75 százaléka, a szakácsok 25 százaléka, a szállodák takarítási és egyéb fenntartási feladatokat ellátó személyzetének 37 százaléka más EU-tagállamokból érkezett.
A hét legnagyobb brit építőipari szakmai szervezet nemrégiben közzétett közös felhívásában hangsúlyozta, hogy a brit építőipar munkavállalóinak 12,6 százaléka Nagy-Britannián kívül született, 5,7 százalékuk pedig az Európai Unióba 2004-ben felvett közép- és kelet-európai országokból érkezett.
A közös nyílt levél szerint azonban ez csak az országos átlag, Londonban például 50 százalékhoz közeli a külföldi EU-munkavállalók aránya az építőiparban.
