Átfogó zártkertfejlesztési program kidolgozását kezdte meg a Földművelésügyi Minisztérium. A zártkerti ingatlanok mezőgazdasági fejlesztésére és közösségi célokra kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre a pályázóknak.
A kis parcellás művelésű dombvidéki szőlőhegyek és az alföldi gyümölcsöskertek a magyar táj karakteres elemei, ezért értékeik megőrzése kiemelt feladat – véli az agrártárca. Magyarországon jelenleg mintegy kétszázezer hektáron több mint egymillió, jelentős részben elhanyagolt állapotú zártkerti ingatlan található. Ezek jellemzően a települések határában lévő, főként kézimunka-igényes, apró parcellás szőlő- és gyümölcsterületek, amelyeket az elmúlt évtizedekben nagyüzemi gazdálkodásba nem vontak be.
Legtöbb esetben a rendezetlen tulajdoni viszonyok következtében parlagon állnak, megműveletlenek. A zártkertek hasznosításával kapcsolatos problémák megoldása céljából a Földművelésügyi Minisztérium 2014-ben öt megyét – Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg – jelölt ki annak érdekében, hogy az ott lévő valamennyi zártkert állapotát felmérjék. Jellemző a hasznosítási kötelezettség elmulasztása. Előfordul, hogy nem jelentik be a művelésiág-változásokat.
Országos viszonylatban Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vannak a legnagyobb területen zártkertek, míg az ingatlanok számát tekintve Zala megye rendelkezik a legtöbb zártkerti ingatlannal. Zala megyében található a legelaprózottabb birtokszerkezet a zártkerti besorolású területek viszonylatában. A nyilvántartásban zártkertként szereplő ingatlanok művelési ágának művelés alól kivett területként történő átvezetését az érintett ingatlanok tulajdonosai ez év december 31-ig kérhetik. Fontos megjegyezni, hogy a művelési ág, például szántó, legelő átminősítését kérhetik kivett területre az érintettek, nem pedig a zártkerti terület besorolási kategóriájának megszüntetését. Az új szabályozás rendeltetése, hogy a nem eredeti céljuknak megfelelően használt zártkerti ingatlanok tényleges funkciójuknak – például lakóingatlan, üdülő – megfelelően foroghassanak az ingatlanforgalomban, jelentősen megkönnyítve adásvételüket.
Az agrártárca elsődleges szándéka, hogy a programmal megteremtse azt a háttér-infrastruktúrát, amely a már gondozásba vett területek megközelítését segíti elő, illetve lehetőséget teremt az elhanyagolt területek újra gondozásba vételéhez. A tárca az új zártkerti program révén nem a lakóövezet kialakításához szükséges infrastruktúra-fejlesztést kívánja támogatni, hanem a zártkerti ingatlanok mezőgazdasági célú használatát elősegítő fejlesztéseket, valamint olyan közösségi funkcióként történő hasznosítást (oktatás, szemléletformálás, hagyományőrzés), amelyek a tervezett támogatási összeggel arányosan megvalósíthatóak. A programra kétmilliárd forint vissza nem térítendő támogatás áll rendelkezésre, önkormányzatok vagy önkormányzati konzorciumok pályázhatnak, projektenként megközelítőleg tízmillió forint mértékben, önerőre nincs szükség. A program eredményeképpen várhatóan mintegy kétszáz település jut fejlesztési forráshoz.
Azon zártkertek esetében, ahol nem alakultak ki az életvitelszerű lakhatás körülményei, és az átminősítés lehetőségével sem éltek a felaprózódott tulajdoni viszonyok miatt, egyedüli és jó megoldást jelenthet ez a program. A cél az egykori zártkerti, elhanyagolt területek újjáélesztése, a vidéki emberek értékmegőrző, élelmiszer-önellátó képességének elősegítése. A felmérés tapasztalataiból és az agrártárca 2015 óta harmadik alkalommal – a tanyafejlesztési program keretén belül – meghirdetett zártkerti revitalizációs mintaprogramjaiból kiderül, hogy a zártkertek problémáinak rendezésére országos szinten nagyobb igény is mutatkozik. A kísérleti jellegű program sikeresen hozzájárul a zártkerti besorolású területek területhasznosítási gondjainak rendezéséhez, elősegítve az újra művelésbe vonást és a tájfajták megőrzését. Az eddig megvalósított mintaprogramok a korlátozott források miatt nem tartalmazhatták egységesen a zártkerti gazdálkodás megteremtését garantáló alapvető infrastruktúra kiépítését, s ezek most négy csoportba sorolhatóak. Zártkerti utak járhatóvá tétele, a zártkerti belvíz elvezetését megteremtő csatornahálózat. Vízvételi lehetőségek kiépítése, így kútfúrás, víztároló-kapacitás, esővízgyűjtő rendszer kialakítása. Áramvételi lehetőségek megteremtése, villamos energiához kapcsolódó fejlesztések. Vadvédelmi kerítés létesítéséhez lehetőségek megteremtése, villamos energiához kapcsolódó fejlesztések. A program pályázatait várhatóan még év végéig meghirdetik.
(Magyar Hírlap)