Agrárközélet

Fontos lesz a környezet- és éghajlatvédelem a 2020 utáni közös agrárpolitikában

NAK

A következő időszaki közös agrárpolitikát (KAP) meghatározó jogszabálytervezetek jelenleg még mindig tárgyalás alatt vannak, azt viszont már most nagy valószínűséggel ki lehet jelenteni, hogy a környezet- és klímavédelmi intézkedések a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt kapnak a jövőben.

Az Európai Bizottság javaslata alapján a 2020 utáni KAP-nak az eddigieknél nagyobb mértékben kell hozzájárulnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a környezet védelméhez. A jelenlegi jogszabálytervezetben ezért számos olyan megkötés szerepel, ahol a környezeti szempontok jobban érvényesülnek.

A tervek szerint a termelőknek az alap jövedelemtámogatás igénybevételéhez fokozott környezeti és éghajlatvédelmi követelményeknek kellene megfelelniük. Ezek tartalmaznák a Jogszabályban Foglalt Gazdálkodási Követelményeket, többek között a Nitrát Irányelv, a Víz Keretirányelv, és a NATURA 2000 előírások betartását, valamint egyéb, uniós szinten előirányzott gyakorlat teljesítését. Ezzel egyidejűleg a korábban bevezetett zöldítés megszűnne, egyes elemei viszont beépülnének az említett feltételrendszerbe.

Azon termelők számára, akik a kötelező minimumon túl további követelményeknek tesznek eleget, az éghajlat- és környezetvédelmi önkéntes támogatási rendszer (öko-rendszerek) lehetőséget biztosítana arra, hogy az alaptámogatáson felüli kiegészítő támogatásban részesüljenek. Az öko-rendszerekben foglalt kritériumokat minden tagállam maga határozhatná meg. A vidékfejlesztési támogatások esetében a források legalább 30%-át kellene környezet- és klímavédelmi intézkedésekre fordítani, így a KAP költségvetés egészét nézve várhatóan annak 40%-a járulna hozzá a környezetvédelmi és éghajlatpolitikai célok eléréséhez.

Döntés ugyan még nem született az Európai Bizottság javaslatait illetően, de tekintettel arra, hogy az Európai Parlament (EP) Mezőgazdasági Szakbizottsága a Környezetvédelmi Szakbizottsággal megosztott hatáskörben felel a KAP Stratégiai Tervről szóló rendeletért, az új EP-ben pedig a zöldek a korábbinál nagyobb arányban foglalnak helyet, a következő időszakban egy „zöldebb” közös agrárpolitikára lehet számítani.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Gazdainfó: sertéspestis, madárinfluenza és adminisztrációs határidők

2020. január 8. 04:37

A Gazdainfó rovatunk mostani cikkéből tájékozódhat a gazdákat érintő aktualitásokról és fontos közelgő határidőkről.

A permetező gazda is egészséges élelmiszert enne

2020. február 28. 09:31

A jelenleg megtermelt élelmiszerek 40%-a is kárba veszne növényvédő szerek nélkül a károsítók és kórokozók miatt.

A folyamatos innováció a jövő záloga az agráriumban

2018. szeptember 28. 06:58

A magyar agrárexport további növekedéséhez nélkülözhetetlen a technológiai fejlesztés, a digitalizáció, a tudásátadás és a folyamatos innováció.

Növekedhet az import élelmiszerek aránya, ha csökkennek az agrártámogatások

2019. április 19. 08:02

Sajnálatos, hogy a 2020 utáni hétéves tervezési időszak előkészítésekor nem újabb programok indításáról folyik a vita Brüsszelben, hanem arról, mennyi pénz fog rendelkezésre állni és ebből mennyi jut hazánknak.