Az Európai Unió almatermése csak minimálisan növekszik idén. Ezzel szemben a tavaszi fagyok miatt Magyarországon nagyjából 500 ezer tonnás termés, vagyis 4,6 százalékra tehető csökkenés várható a tavalyi évhez képest.
Az Európai Unió almatermése csak minimálisan növekszik idén. Ezzel szemben a tavaszi fagyok miatt Magyarországon nagyjából 500 ezer tonnás termés, vagyis 4,6 százalékra tehető csökkenés várható a tavalyi évhez képest. A fagyok minőségi károkat is okoztak.
Az Európai Unió tagállamainak összesített almatermése az előrejelzések szerint 12 005 ezer tonna körül alakul majd, ami az előző évi mennyiséghez képest háromszázalékos csökkenést, az elmúlt 3 évátlagát tekintve pedig csekély, egyszázalékos növekedést jelent. Az európai csökkenés fő oka az időjárás, és ezen belül főleg az áprilisi fagyok okoztak nagy károkat a közép-európai tagállamokban. A legnagyobb mértékű terméskiesést Ausztria könyvelheti el, ott a tavalyi 177 ezer tonnás mennyiséggel szemben idén várhatóan csak alig valamivel több mint 20 ezer tonna almát tudnak betakarítani a gazdák. Szomszédaink közül Szlovéniában 80 százalékot meghaladó, Horvátországban és Szlovákiában 60 százalék körüli, Csehországban 25 százalék feletti a tavaszi fagyok okozta terméskiesés mértéke. Később, a szezon folyamán francia, spanyol és olasz termőtájakat értek komolyabb jégverések és viharok, amelyek főként minőségi veszteségeket okoztak.
A hazai szezon indulásakor még rekordtermés volt kilátásban. Azonban áprilisban napokon keresztül elszórtan több helyen is fagyott, volt olyan terület, ahol az éjszakai-hajnali órákban több egymást követő napon is fagypont alá süllyedt a hőmérő higanyszála. Szerencsére a fagyok foltszerűen, kisebb területekre koncentráltan fordultak elő. Van, ahol a virágzás végén járó ültetvényeket érte komolyabb lehűlés, máshol a már terméskezdeményeket nevelő állományokat „csípte” meg a fagy. Az eltérő hőmérsékletek és a különböző fenológiai stádiumban lévő ültetvények miatt a károk mértéke változó volt. A lehűlések a legnagyobb mértékben az almaültetvényeket károsították, leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében.
Az országos termésmennyiséget az első becslések alapján 450 ezer tonna körül vártuk, majd a szezon folyamán ezt korrigáltuk, jelenleg 500 ezer tonna körüli termés tűnik reálisnak. Ez 4,6 százalékos csökkenés az előző évhez és közel 30 százalékos visszaesés a korábbi évek átlagához képest. A fagyok, majd később a jégverések a mennyiségi kiesésen kívül minőségi károkat is okoztak. A minőségi károk miatt az ipari alma megszokott 60 százalékos aránya várhatóan tíz százalékkal magasabb lesz, az étkezési kárára.
Az európai piacon fő versenytársunk Lengyelország, ahol idén jó szezont várnak. Itt a termésmennyiség várhatóan meghaladja a 4,1 millió tonnát, és minőségi problémák sem jelentkeztek. Ezért számíthatunk arra, hogy a 2016/2017-es szezonban a lengyel alma a közép-európai piacokra a szokottnál nagyobb mennyiségben kerül majd, mivel ebben a régióban mennyiségi és minőségi hiány alakult ki. Más részről az orosz embargó miatt a lengyel termelés kényszer alatt áll, hogy új piacokat szerezzen. A jónak ígérkező lengyel helyzet várhatóan erős hatással lesz mind az étkezési, mind a léalma piacára.
Hazánkban az ipari alma felvásárlását a vajai léüzem kezdte meg 21 forint + áfa induló árral, szerződéses termelőknek 2 forint kompenzációs felárat is fizetve. A helyzet azonban gyorsan megváltozott, néhány nappal később a többi léüzem is megkezdte a felvásárlást, de a lengyelországi helyzetre hivatkozva jóval alacsonyabb áron, amely gyakorlatot a magasabb áron vásárló üzem is átvett. A jelenlegi, 17–18 forintos árszint a lélektani határ alatt van, még az alacsony költségszinten üzemeltethető ipari célültetvények esetén is az önköltség alatt van, vagyis ráfizetést jelent a gazdáknak. Több termelő már a beszállítás leállítását fontolgatja, ezzel tiltakozva a tisztességtelen magatartás ellen.
Az étkezési alma ára a korai fajták esetén még jónak volt mondható. Azonban az ipari alma megjelenésével az árak nyomottá váltak, annak ellenére, hogy nincs túlkínálat. A betárolással és következő tavaszi értékesítéssel elérhető magasabb ár lehetősége az idén tapasztaltak miatt nem túl vonzó a termelők számára. A legnagyobb gondot a szűk exportpiaci lehetőségekben látják a termelők, mivel komolyabb külpiaci bővülés az utóbbi években nem történt.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a termelőkkel és más szakmai szervezetekkel együttműködve próbál megoldást találni a hazai almapiaci problémák megoldására.
(NAKlap)
