Jelenleg 100 ezer tonna ipari almával nem tudnak mit kezdeni a szabolcsi termelők. A tervezett feldolgozó üzem enyhítené a gondokat.
A közelmúltban megrendezett vásárosnaményi gazdafórumon dr. Nagy István miniszter kiemelte: a gazdálkodók kiszolgáltatottak a multinacionális feldolgozóknak, ezen a méltatlan helyzeten csak egy termelői összefogással létrehozandó gyümölcsfeldolgozó üzem megépítésével lehet változtatni. A tárcavezető gondolatait erősítette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nyíregyházi székházában megrendezett néhány nappal ezelőtti sajtótájékoztatóján Rácz Imre. A kamara megyei elnöke aláhúzta: nagyon sok ember él a megyében a mezőgazdaságból, az ő érdekükben is lépni kell valamit.
– Eddig négyszáz megyei gazdálkodó csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, mely a termelői tulajdonban lévő feldolgozóüzem megépítését célozza meg. A hűtött almát továbbra is áron alul veszik át a multik, amit felháborító piaci magatartásnak tartunk, az almasűrítmény ára ugyanis magas Európában – fogalmazott Rácz Imre. – Jelenleg 100 ezer tonna ipari almával nem tudnak mit kezdeni a megyei termelők, ebből a helyzetből talán a tajvani piac jelenthet kiutat, úgy tűnik, őket érdekelné a magyar alma.
– A kamara és az agrártárca tehát a termelői feldolgozói üzem létrehozása mellett kardoskodik, de emellett igyekszünk a hazai lakosság körében is népszerűsíteni ezt az egészséges gyümölcsöt. Szeretnénk, ha húsvét előtt minden rászoruló család kaphatna hat kilogramm almát, erre az önkormányzatok szociális keretéből lehetne forrásokat elkülöníteni – fogalmazott Rácz Imre. Kiemelte: a feldolgozókat egy készülő jogszabály arra fogja kötelezni, hogy előzetes szerződést kössenek a gazdákkal, és a felvásárlási árra ne akkor derüljön fény, amikor a gazda beviszi a terményt az üzembe.
A feldolgozó bekerülési költségéről Rácz Imre azt mondta: vélhetően 20 milliárd forintba kerülhet, ennek ötven százaléka lenne a kormányzati támogatás, 10 százalék gazdálkodói önrészre volna szükség, a fennmaradó részt pedig kedvezményes hitelből lehetne pótolni. Szerinte mindegy is, hogy hol épülne meg, mert 15-20 kilométerenként megyei gyűjtőpontokat alakítanának ki, az almát oda vinnék be a termelők, onnan pedig már az üzemet terhelné a szállítási költség.
