Ökológiai gazdálkodás

Palántanevelés az ökológiai paradicsomtermesztésben

Agrofórum Online

Javában tart a palántázási szezon. A legtöbb helyen a paradicsompalánták szépen fejlődnek, de ha mi mégsem vetettük még el őket, még nem késtünk el.

Ahogy egyre melegebb van, a palánták fejlődése is jobban felgyorsul. Érdemes a kiültetés tervezett időpontjától visszaszámolni. Ha biztonsággal megvárjuk a paradicsom palántákkal az utolsó talajmenti fagyokat, ami május második fele is lehet, akkor még időben lehetünk.

A vetéstől számítva a paradicsom palánták 6-10 nap között kikelnek, és mikor kiterültek a sziklevelek, 10-20. napon tűzdelhetjük a növényeket. A vetéstől az ültetésig 6-8 hetet számoljunk.

Ha tűzdelni fogjuk a palántákat, a magvetés történhet szaporítóládába. Ennek előnye, hogy több magot vethetünk egyszerre, és eleinte kevesebb helyre lesz szükségünk. Vethetünk nevelőtálcába is, amelyek cellákra vannak felosztva: ha ezek elegendő nagyságúak, akkor akár a kiültetésig is maradhatnak ebben a palánták. Elegendő 1-2 szem magot egy cellába vetni. Ha kikel mindkettő, az egyiket áttűzdelhetjük egy hiányosba, vagy távolítsuk el.

Ha vetés előtt 12 órára be tudjuk áztatni a magokat, gyorsabb és egyenletesebb kelésre számíthatunk. Fél-egy centiméter mélyre vessünk, és fontos, hogy utána jól tömörítsük a közeget, mert ez is segíti az egyenletes kelést. A paradicsom magja 20-22 °C-on már jól csírázik, de 25 °C-on a leggyorsabb ez a folyamat. Kelés után, ha a hőmérséklet meghaladja a 22 °C-ot, szellőztessünk. Öntözzünk minden nap.

A palántanevelés során az egyik legfontosabb, hogy elegendő fény érje a növényeket, ezért is biztosítsunk elegendő teret a palántáknak, hogy leveleikkel ne árnyékolják egymást.  Fény hiányában, és magas hőmérséklet esetén a növények megnyúlhatnak. Ezért is fontos, hogy például borús időben szellőztessünk, és kerüljük ekkor a magas hőmérsékletet.

A megnyúlt palánták később egy mélyebb kiültetéssel korrigálhatóak, mivel a föld alá helyezett szárrész járulékos gyökereket tud fejleszteni.  Azonban a már megnyúlt növénynek lazábbak a szövetei, és így fogékonyabb is lehet a betegségekre.

Ha a magvetés szaporítóládába történik, és később tűzdelni fogunk, nincs szükség még tápanyagdús földre, mert eleinte elegendő tápanyagot biztosít a sziklevél a növénynek. Ha viszont osztott nevelőtálcába vetünk, és a növények a kiültetésig ottmaradnak, használjunk tápanyagdúsabb közeget. A tőzeg a legelterjedtebb termesztőközeg, laza a szerkezete és jó a vízmegtartó képessége. Ha virágföldet használunk, vulkanikus eredetű kertészeti perlitet keverhetünk hozzá, amely szintén lazítja, és jól megköti a tápanyagokat és a vizet. Számolni kell azonban azzal, hogy pont ezen tulajdonságaik miatt a palánta számára kezdetben nehezen hozzáférhetővé tehetik a tápanyagokat.

Ökológiai gazdálkodásban műtrágyák, tápoldatok nélkül kell biztosítanunk egy megfelelő tápanyagtartalmú termesztőközeget.  Keverjünk a termesztőközeghez komposztált vagy pelletált trágyaféléket (maximum 30 %-ban). A legjobb, ha a gazdaságban termelődő komposztot vagy szerves trágyát fel tudjuk használni. A jó gyökeresedést elősegíthetjük magasabb foszfortartalom biztosításával, például baromfitrágyával, amelyek pelletált formában kereskedelmi forgalomban is kapható, és hőkezelt, így nem égeti meg a gyökereket. Keverhetünk bele gilisztahumuszt is, amelynek magas a magas makro-, és mikroelemtartalma, és gazdag egyéb hasznos mikroorganizmusokban is. De kaphatóak már előre bekevert, természetes eredetű tápanyagokkal jól ellátott termesztőközegek is.

A Nébih oldalán a termésnövelők adatbázisában ellenőrizhetjük, illetve az ökológiai gazdálkodást ellenőrző szervezetek oldalán is megtaláljuk, hogy az adott termesztőközeg, komposzt, humuszkészítmény engedélyezett-e ökológiai gazdálkodásban, de minden esetben ellenőrizzük a termékhez tartozó, hatályos engedélyokiratot is.

Sokan félhetnek a palántadőlést okozó gombás megbetegedések miatt, amikor több kórokozó faj is megtámadhatja a palánta száralapi részét. Ez egy diszpozíciós betegség, amely a meggyengült, nem jó körülmények között lévő palántát tudja megtámadni. Ha jó a vízelvezetés, megfelelő a szellőztetés, a páratartalom nem túl magas, és elegendő a fény, az nem kedvez a kórokozóknak, és a növényeink gyorsan és egészségesen fognak fejlődni.

Kiültetés előtt pár nappal szoktassuk hozzá a növényeket a szabadföldi körülményekhez. Öntözzünk ritkábban, csökkentsük a hőmérsékletet, és szellőztessünk gyakrabban. Ha nincs túl sok növényünk, ki is vihetjük a termesztőberendezésből naponta pár órára őket a szabad levegőre.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok II. rész

2020. április 4. 05:36

Az egyszerű anyagok nem minősülnek növényvédő szernek, de ha van, be kell tartani az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, ügyelni kell a dózisra és a kezelés idejére.

Ökológiai gazdálkodásban felhasználható egyszerű anyagok I. rész

2020. február 28. 04:38

Háztartásokban is megtalálhatók, és akár a helyi abc-ben is megvásárolhatók azok az anyagok, melyekről talán nem is gondolnánk, hogy növényvédelmi célra alkalmasak.

A méhlegelőkről - az élettér csak összefogással javítható

2019. november 21. 05:37

A hanyatló élettér azt jelenti, hogy egyre több az olyan időszak, amikor a méhek nem, vagy csak nagyon korlátozottan találnak nektár- és pollenforrást. A táplálékot szolgáltató növények sokszínűségén, biodiverzitásán fontos lenne javítanunk.

Biogazdálkodás: bejelentkezéstől a tanúsítványig

2019. november 1. 11:43

Számos olyan gazdálkodóval találkozom a hétköznapoban, akik érdekeltek a biotermesztésben, de nem mernek belevágni. Minden adottságuk megvan hozzá, de tartanak a változástól és az ismeretlentől. Akiket csak a bio-ellenőrzéstől való félelem (igen, ilyen is van) tántorít el, azoknak itt egy rövid összefoglaló, mi történik és mire kell számítania egy növénytermesztőnek a bejelentkezéstől a tanúsítvány megszerzéséig.

Csütörtökig kell befizetni az élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét

2019. január 29. 09:33

Január 31-ig kell befizetniük az élelmiszerlánc szereplőknek a 2018. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj második részletét. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az érintettek figyelmét, hogy az összeget a hivatal elkülönített fizetési számlájára utalják.

Kampány indult a zöldség-gyümölcs pazarlás ellen

2019. július 3. 10:47

Magyarországon évente fejenként csaknem 6 kilogramm zöldséget és gyümölcsöt dobnak ki, ennek egy részét pusztán azért, mert alakjuk vagy esztétikai megjelenésük nem annyira tetszetős.

Lezárult a nyári szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés

2019. szeptember 5. 08:46

A hatóság 164 figyelmeztetéssel élt, 42 esetben a tevékenység korlátozását rendelte el és 225 alkalommal szabott ki bírságot, összesen mintegy 22 millió forint értékben.

Már elektronikus úton is benyújtható az állategészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó jóváhagyási kérelem

2019. december 20. 10:33

2019. december 2. napjától a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Ügyfélprofil Rendszerén (ÜPR) keresztül is benyújthatják a jóváhagyási kérelmeiket a jogszabályban meghatározott állategészségügyi szolgáltatást igénybe vevő vállalkozások.