Agrárközélet

A jövő ételeinek alapanyagai

Debreceni Egyetem Sajtóiroda

Új élelmiszerekről és komponensekről, valamint innovatív technológiákról tanácskoznak az Európai Unió táplálkozástudományi szakemberei a Debreceni Egyetemen. A 3. Food Structure Design Konferencián tradicionális helyi termékeket is bemutatnak a külföldi kutatóknak.

Az élelmiszer-szerkezet kutatása a rengeteg új termék megjelenése miatt egyre inkább előtérbe kerül világszerte. A szakterület két szempontból is meghatározó: egyrészt a sok összetevő élettani hatása, másrészt az új komponensek vizsgálata miatt. Ezeket vitatják meg az Európai Unió táplálkozástudományi szakértői a Debreceni Egyetemen szeptember 20-a és 22-e között. A Food Structure Design Konferencia harmadik helyszíne Magyarország, Portugália és Törökország után.

– Az esztétikai szempontból vagy élettani hatásuk miatt használt új összetevők között már szinte minden megjelenik a vitaminoktól egészen a kis rovarokig. Svájcban például nemrég engedélyeztek lisztkukacból készült élelmiszereket, a Távol-Keleten pedig ennél nagyobb rovarokat is sütnek és esznek. Ha ilyen tempóban gyarapszik az emberiség, idővel olyan térségekben is megjelenhetnek ezek a fajta alapanyagok, ahol most még szokatlannak tűnnek – fejtette ki Győri Zoltán professzor, az egyetem Táplálkozástudományi Intézetének vezetője.

A konferencián bemutatják az unió szakembereinek a Debreceni Egyetem csökkentett kalóriatartalmú kenyérfélék előállítására indított korábbi kutatását, mely során azt vizsgálták, hogy hajdan termesztett gabonafélékből milyen termékek állíthatók elő. A speciális pékáruk mellett egyéb alapanyagok innovatív módszerekkel történő feldolgozásáról, illetve az ezekkel elérhető élettani hatásokról is beszámolnak a debreceni kutatók. Ilyen például a saját fejlesztésű fekete fokhagyma, illetve különböző növényi kivonatok.

– Nem csak elméletben mutatjuk be programjainkat, ízelítőt is adunk a Debreceni Egyetem kutatásaihoz, fejlesztéseihez köthető termékekből, többek között a kis gabonafélékből, például kölesből készült pékárukból. Emellett tradicionális magyar termékekkel is megismertetjük a külföldi kollégákat. Bemutatjuk a debreceni páros kolbászt, amiről még ma is vitáznak, hogy milyen volt az eredeti, elhozzuk a hagyományos helyi mézeskalácsot, és megjelennek a hajdúnánási biotermékek, melyek szintén tradicionális szerkezetűek – sorolta Győri Zoltán.

A háromnapos tanácskozáson a táplálkozástudományi szakértők olyan témaköröket is érintenek, mint az új feldolgozási anyagok, az enzim-alkalmazású technológiák, melyek a nem búzából készült termékeknek adnak látványos szerkezetet, valamint a piacon folyamatosan megjelenő új komponensek. Mindezeken túl az új élelmiszerek marketing lehetőségeit is vázolják a kutatók, a hazai és külföldi résztvevők a 3 nap alatt 30 előadást tartanak a Debreceni Egyetemen.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Pontytermelés: az intenzív, zárt rendszerek alkalmazása ma még nem rentábilis

2019. február 1. 05:37

A pontyot hagyományosan tógazdasági extenzív technológiában állítják elő, ami azt jelenti, hogy csak kiegészítő takarmányozást folytatnak, illetve nagymértékben külső tényezők határozzák meg a termelést. A ponty jelenlegi piaci ára nem teszi lehetővé azt, hogy egy drága és intenzív technológiába beillesszük.

Tévhitek az élelmiszer-biztonságról - interjú Bánáti Diánával, a Debreceni Egyetem dékánjával

2019. augusztus 13. 10:16

Egyes országokban, így Magyarországon is, a fogyasztók irreális mértékben aggódnak olyan, élelmiszerekkel kapcsolatos tényezők miatt, amiről, mi szakemberek tudjuk, sokkal kevésbé lenne indokolt. Ezzel együtt pedig olyan dolgokról nem tudnak, amiről szükséges lenne, így az nem is aggasztja őket.

Agrármérnök tanár: több mint 15 év kihagyás után indul újra a szak

2018. július 27. 09:44

Csaknem tíz év szünet után újra indul az agrármérnök tanár szak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. Juhász Csabát, a kar dékánhelyettesét az újraindítás okairól, a képzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról kérdeztük. 

Rátonyi Tamás: precíziós növénytermesztés nélkül nincs továbblépés!

2019. január 18. 10:51

A kutatók - és szerencsére mára már a gazdálkodók többsége is - úgy gondolják, hogy fontos a precíziós növénytermesztés minél szélesebb körű alkalmazása. A kor igényeinek megfelelve szükségszerűvé vált egy olyan képzés létrehozása, ahol az agrár vagy műszaki végzettséggel rendelkező szakemberek piacképes tudáshoz jutnak.