Agrárközélet

24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum – előtérben az új károsítók és a precíziós növényvédelem

DE Sajtóiroda

Az új károsítók, a precíziós növényvédelem és a technikai újítások is előtérbe kerültek idén a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon. A Debreceni Egyetem Növényvédelmi Intézete már 24. alkalommal rendezte meg konferenciáját, idén az élelmezési világnapra koncentrálva.

Minden évben újabb és újabb károsítók, állati kártevők és korábban nem tapasztalt betegségek jelennek meg, ami nagy kihívás elé állítja a növényvédelmet. Ezt a jelenséget is elemezték növényorvosok, növényvédő szakemberek, a szakterület kutatói, oktatói és PhD-hallgatók október 16-án és 17-én a 24. Tiszántúli Növényvédelmi Fórumon. A konferencián a debreceni agrárkar növényorvos mesterképzésén, illetve növényvédelmi szakmérnök képzésén tanuló hallgatók is részt vehettek.

A rendezvény megnyitóján Kovács Béla, a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar tudományos dékánhelyettese kiemelte a növényorvosok, a növénytermesztés és –nemesítés területén kutató szakemberek felelősségét.

– Különös hangsúlyt kap ez éppen ma, hiszen 40 évvel ezelőtt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) élelmezési világnappá nyilvánította október 16-át. Sokkolóak az adatok: a Föld több mint 7 milliárd lakosából 815 millióan éheznek, naponta csaknem 30 ezer gyermek hal meg alultápláltság miatt – ismertette Kovács Béla.

 

– A növényvédősök komoly felelőssége az, hogy elegendő élelmiszer legyen az emberek asztalán, hogy a termés minél nagyobb mennyiségét megvédje a károsítóktól. Most sajnos több mint egyharmada elvész, még a növényvédelem tevékenysége ellenére is. Ezt pedig további veszteségek követik például a tárolás, raktározás során és az élelmiszerpazarlás is hatalmas mértékű. Erre próbálja a növényvédős társadalom felhívni a figyelmet – tette hozzá Kövics György, a DE MÉK Növényvédelmi Intézet egyetemi tanára.

 

A kétnapos tanácskozáson szóba került többek között, hogyan lehet méhbarát a növényorvos tevékenysége, hogyan változik a kalászosok gyomirtási gyakorlata, illetve milyen a jégháló hatása almaültetvények gyakori kártevőire.

A Tiszántúli Növényvédelmi Fórum hagyományának megfelelően ezúttal is átadták a „Gulyás Antal Emlékérem a növényvédelemért”-kitüntetést. Az idei díjazott Leskó István mádi szőlész-borász, növényorvos. A Hajdú-Bihar Megyei Növényorvosi Kamara Kiváló Növényorvos-elismerését pedig Móra Tibornak ítélték oda 2019-ben.

A szerdai plenáris előadások és szekcióülések után csütörtökön Nagyváradra utaztak a fórum résztvevői. Látogatást tettek a Partiumi Keresztyén Egyetemen, ahol a Debreceni Egyetem kihelyezett mezőgazdasági mérnök képzést folytat, majd megismerkedtek az Érmelléki Borvidék tájfajtáival, borászati és növényvédelmi problémáival. A program Bihardiószegen zárult.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sok a poloska? Térkép készül - segíthet!

2020. szeptember 30. 15:09

Térképre kerülhetnek a poloskák, így kiderülhet, hol és mekkora a fertőzöttség Magyarországon.

A nagy termés ellenére marad a moszkvai exportkvóta

2020. szeptember 29. 10:47

A jó betakarítási kilátások ellenére a gabonaexportra vonatkozó nem vámköteles kontingensek mechanizmusa továbbra is relevánsnak tekinthető.

Stabilak az osztrák mezőgazdasági jövedelmek

2020. szeptember 29. 06:47

Aggasztó a helyzet az osztrák erdőgazdálkodásban, ahol az éghajlatváltozás hatásai új rekordokat okoztak a sérült fák számában és az ezzel járó bevételkiesés tekintetében.

Jelentősen növekszik a mezőgazdasági termékek világkereskedelme

2020. szeptember 28. 11:33

A fejlődés mozgatórugóinak a növekvő jövedelmek, a korábbinál kevesebb kereskedelmi korlátozás és a technológiai fejlődés számítanak.

Gabonavetés: a csávázás mellett a vírusvektorok elleni védelemről is gondoskodni kell

2018. szeptember 12. 06:52

Szeptember első dekádjában az addig csapadékos időjárás szárazabbra fordult. Néhány fokkal a nappali hőmérséklet is csökkent, az éjszakai átlagok pedig hűvösebbre váltottak. A levegő magas páratartalma miatt igen erős az éjszakai harmatképződés. Most az őszi betakarítási és talaj előkészítési munkákat semmi sem akadályozza.

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

2018. november 13. 16:37

A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző. A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat. A gyümölcsösökben, réteken, kaszálókon, legelőkön és a szántóföldjeinken (különös tekintettel a kukoricatáblákra) felbukkanó nagygomba-fajokat mutatja be az írás.

A repce őszi kártevőközösségének sajátságai

2018. november 4. 08:30

A repcét károsító kártevők közössége rendkívül népes, de ezek közül is az ún. juvenilis, őszi vegetációs periódusban támadók a legfajgazdagabbak. A csoport legjelentősebb kártevői, kártevő csoportjai a keresztesek földibolhái, a kis káposztalégy, a nagy repcebolha és a keresztesek levéldarazsai. A polifág kártevőként a mezei pocok, míg kisebb jelentőségű fajokként a repce-gubacsormányos és a honvédbogár említhetők.

Inváziós kártevők: a burgonyabogár

2019. január 25. 04:36

Az inváziós kártevők című sorozatunkban ez alkalommal a burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) rendszertani helyét, morfológiáját, földrajzi elterjedését, tápnövényeit és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.