Ház, táj

Integrált növényvédelem a házikertben – a gyakorlat

Agrofórum Online

Milyen eszközökkel és hogyan valósítható meg az integrált növényvédelem a házikertben? Milyen gyakorlati példáival találkozhatunk nap, mint nap?

A cikk első részében áttekintettük, miért van szükség a növényvédelmi gyakorlatok integrálására, hogyan értelmezhetjük a fogalmát, valamint milyen általános elvekre épül. Ebben a cikkben kifejtésre fog kerülni, milyen célkitűzéseket fogalmaznak meg az egyes alapelvek, illetve konkrét példák segítségével körüljárjuk, vajon hogyan tudunk az integrált növényvédelem folyamatának eleget tenni házikerti körülmények között. A beágyazott cikkek további példák és ötletek tárházát takarják, így amennyiben egy-egy momentum jobban érdekli az Olvasót, adott a lehetőség a továbbolvasáshoz.

A cikk olvasása közben remélem, hogy a Kedves Olvasó fel fog ismerni pár bevett gyakorlatot eddigi kertészkedős szárnypróbálgatásaiból vagy több évtizedes tapasztalatát ki tudja majd egészíteni, hiszen látni fogjuk: a házikerti integrált növényvédelem nem ördögtől való bonyolult dolog, hanem kissé időigényesebb és körültekintőbb, egymásba kapcsolódó megoldások összessége.

Ismétlésképp tekintsük át a nyolc alapelvet, melyet érintettünk az előző cikkben:

  1. alapelv: Megelőzés és visszaszorítás
  2. alapelv: Megfigyelés
  3. alapelv: Döntéshozatal
  4. alapelv: Nem-kémiai módszerek
  5. alapelv: Peszticid-kiválasztás
  6. alapelv: Csökkentett növényvédőszer-használat
  7. alapelv: Anti-rezisztencia stratégiák
  8. alapelv: Értékelés

Mielőtt belekezdünk a részletesebb elemzésbe, érdemes szem előtt tartani, hogy nincs mindenkinek minden körülmények között lehetősége az összes alapelv betartására. Nem is a szigorú, pontról pontra történő szabálykövetés a cél, hanem az, hogy mindent megtegyünk, ami módunkban áll egy adott helyzetben.

Amit még nem említettem, értelemszerűen vannak olyan helyzetek, ahol pl. a megelőző intézkedésekkel (1. alapelv) vagy nem-kémiai módszerekkel (4. alapelv) már válaszolunk is a növényvédelmi kihívásra és megoldjuk magát a problémát, de az értékelés minden esetben egy szükséges, hatékonyságnövelő zárólépés.

Ennek fényében nézzük hát:

Első lépésben (1. alapelv) arra kell törekedni, hogy a károsító szervezetek (pl.: növénypatogén vírus, baktérium, gomba, kártevő rovarfaj, gyomnövény stb.) megjelenését megelőzzük, így felszaporodását és terjedését visszaszorítsuk. Ez az alapelv az intézkedéseknek egy igen tág csoportját öleli fel, az agronómiai (agrotechnikai) tényezőket, melyek beépítése a termesztési rendszerbe elengedhetetlen ahhoz, hogy megelőzzük a károsítók megjelenését és kártételét. Ilyenek például:

  • Ellenálló (rezisztens) vagy toleráns fajták termesztése, fémzárolt vetőmagok, vetőgumó (vagyis ellenőrzött szaporítóanyag) használata,
  • Vetésforgó: adott területen paradicsomot ne kövessen újra paradicsom vagy burgonya, mert sok hasonló/azonos károsítójuk (pl.: burgonyabogár) könnyen felszaporodhat
  • Növénytársítás: jó szomszédság kialakítása, rossz szomszédság kerülése (pl.: petrezselyem mellé bátran ültethető paradicsom, de a hozzá sokban hasonlító zeller nem jó választás)
  • Helyválasztás: ezt a pontot külön nem tartalmazza az alapelv, de mivel a kertünkbe számtalan növényfajt és –fajtát zsúfolhatunk (évelőt, egynyárit, kétnyárit), elengedhetetlen azok fény- és talajigényére figyelni (pl.: tulipánunk napsütötte helyen, gólyaorrunk árnyékban, lángvirágunk félárnyékban érzi legjobban magát, a paradicsom a homokos, a burgonya a kötöttebb talajokat részesíti előnyben)
  • Termesztési technikák alkalmazása:
    • megfelelő időben, mélységben történő vetés,
    • metszés és megfelelő növénysűrűség a szellős állományért (túl sűrű állományban kártevők felszaporodnak, kórokozók gyorsabban terjednek egyik növényről a másikra)
    • talajművelés: kímélő/sekély talajműveléssel az optimális talajszerkezetet és talajlakó hasznos szervezeteket (pl.: giliszta) hosszú távon védjük
    • talajtakarás: optimális talajfizikai tulajdonságok (pl.: talajhőmérséklet, talajnedvesség) hosszú távú fenntartását segítjük elő, emellett meggátoljuk a tömeges gyomkelést
  • A termesztett növény tápanyag- és vízigényéhez mért (és ha van rá lehetőség, elvégzett talajvizsgálatra alapozott) tápanyag-utánpótlás és öntözés
  • A termesztés (pl.: fóliasátor, üvegház), és főként a növényápolás során használt eszközök (pl.: metszőolló) rendszeres tisztítása, fertőtlenítése
  • hasznos szervezetek (pl.: méhek, egyéb beporzók), természetes ellenségek (katicabogarak, sündisznó, madarak stb.) védelme: a kertben kialakított odú vagy rovarhotel, illetve a téli madáretetés hozzájárul a hasznos szervezetek hosszú távú kertünkben tartózkodásához

A megfelelő agrotechnikai tényezők minél teljesebb biztosítását követik a folyamatos megfigyelések (2. alapelv), ugyanis a növényvédelmi előrejelzés kulcsfontosságú a károsítók károkozásának megelőzéséhez. Ide tartoznak

  • a helyszíni (vizuális) felmérések, például esős időt követően kimegyünk a hétvégi telekre ellenőrizni a paradicsomot, látjuk-e rajta a paradicsomvész tüneteit, vagy megvizsgáljuk a gyümölcsfáink hajtásvégeit, látunk-e moníliás tüneteket,
  • Színcsapdák alkalmazása (ami pl. cseresznyelégy előrejelzésénél és csapdázásánál sárga, gyümölcsdarazsaknál fehér, nyugati virágtripsznél kék lappal történik),
  • Feromoncsapdák alkalmazása kártevő molyok (szilvamoly, almamoly, barackmoly) esetében
  • Komplex módszerek, mint pl. az alma tűzelhalásának előrejelzése (Maryblyt-modell)
  • Szakirányítók, online platformokon megjelenő felhívások

Ezek a módszerek és a károsítási küszöbértékek (amikor a károsító jelenléte, egyedszáma az időjárási viszonyok, a termény és termesztési terület függvényében akkora mértékű kártételhez vezet, ami már gazdaságossá teszi a védekezést) ismerete alapján jutunk el a döntéshozatalig (3. alapelv), amikor eldöntjük, szükséges-e egyáltalán növényvédelmi intézkedés. Amennyiben igen, el kell döntenünk, mikor, hogyan, milyen kezelést végzünk.

A nem-kémiai módszerek (4. alapelv) előtérbe helyezésével a növényvédő szerek felhasználása előtt (vagy azt kiváltva) a fenntartható biológiai, fizikai és más nem kémiai módszerek elvégzése a következő lépés. Ez abban az esetben lehetséges, ha ezek a módszerek megfelelő védelmet biztosítanak. Ilyen mechanikai védekezési módszer például:

Fizikai növényvédelmi intézkedésnek minősül:

  • az összegyűjtött meztelencsigák elpusztítása forró vízzel

Biológiai növényvédelmi intézkedések közé tartozik:

Amennyiben ezek a módszerek nem oldották meg a növényvédelmi problémát vagy eleve nem kerültek alkalmazásra gazdasági okok miatt, elérkezett a kémiai növényvédelem ideje (5. alapelv). Az alkalmazandó növényvédő szer kiválasztásakor számos tényezőt figyelembe kell venni az emberi és állati egészség, valamint a környezet és nem-célszervezetek megóvása érdekében:

  • a kezelés célja (preventív-megelőző, kuratív-gyógyító, eradikatív-pusztító)
  • a kezelés időpontja (technológia függvénye): kémiai gyomszabályozás esetén
  • a növényvédő szer hatásspektruma: minél szelektívebb a hatóanyaga, annál kevesebb eséllyel veszélyezteti a kijuttatás a nem-célszervezeteket
  • kontakt, felszívódó vagy mélyhatású a készítmény
  • milyen kiszerelésben, formulációban vásárolhatjuk meg
  • veszélyesség vízi szervezetekre és méhekre
  • humán egészségügyi kockázatok
  • várakozási idők (élelmezés-egészségügyi, munkaegészségügyi)

Mindezek figyelembe vételével és a 4. alapelv (nem-kémiai módszerek) kiegészítéseként jön képbe a csökkentett növényvédőszer-használat (6. alapelv). Ezzel elérhető az integrált növényvédelem azon célja, hogy csökkentsük a környezetterhelést és az előbbiekben felsorolt kockázatokat. Erre példaként szolgálhat egy olyan helyzet, amikor a paradicsomaink vagy káposztáink közt csak a fertőzött növényeket permetezzük le, vagy nem fújjuk a maradék lémennyiséget automatikusan és megalapozatlanul egy egészséges növényállományra „megelőzésképp”. Továbbá figyelemmel kísérve a növényvédelmi előrejelzést a kellő időpontban kezelünk burgonyavész megelőzésére vagy megfékezésére, így növeljük a kezelések hatékonyságát és csökkenthetjük a kezelések gyakoriságát.

A csökkentett növényvédőszer-használatot mintegy kiegészíti az anti-rezisztencia stratégia (7. alapelv), melynek célja arra irányul, hogy amennyiben tudomásunk van a növényvédelmi kezelésnek olyan kockázatáról, hogy a kártevő (egyede vagy kertünkben élő populációja) ellenállóvá válhat a kijuttatott növényvédő-szer hatóanyagával szemben, akkor ennek elkerülésére törekedjünk. Ennek legegyszerűbb módja az eltérő hatásmechanizmusú növényvédőszer-hatóanyagok váltakozó alkalmazása (hatóanyag-rotáció), nem mindig ugyanazon készítmény kijuttatása. Emellett törekedni kell az engedélyezett dózishatárok betartására, és a lehető legalacsonyabb, de még hatékony peszticid-mennyiséget alkalmazni.

Az utolsó (és egyben első!) alapelv, az értékelés lényege, hogy az elvégzett növényvédelmi technológia, és benne a növényvédelmi intézkedések hatékonyságát ellenőrizzük. Ebben segít az előzetesen elkészített, előző évi tapasztalatokra épített növényvédelmi terv, melyet a következő év(ek)ben figyelembe lehet (inkább kell!) venni.

A tervezettnél jóval hosszabb, de remélem, annál teljesebb lett ez az összefoglaló. Nehéz, de nem lehetetlen az integrált növényvédelem megvalósítása háztáji viszonyok között, ehhez sok erőt, kitartást, előrelátást és pozitív eredményeket kívánok!

Fekete István gondolatával búcsúzom most, aki 1957-ben tudta nélkül gyönyörűen megragadta az integrált növényvédelem lényegét:

„Az ember néha belenyúl a természet rendjébe a saját hasznára, de ez is csak akkor lesz tartós, ha a változtatásban a természet feltételeit elfogadja, és a számára hasznos túlszaporított állatok természetes életfeltételeit biztosítja.”

Fekete István: Tüskevár (1957)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Miből legyen sövény? V. rész – a Leyland-ciprus

2020. szeptember 29. 11:16

Mi az oka a Leyland-ciprus gyors térhódításának Magyarországon? Milyen előnyei vannak ennek az ezüstös örökzöldnek a nyugati tujával szemben? Miről nem szabad megfeledkezni „a leylandi” gondozásánál?

Házipatika – dísznövények gyógyhatásai

2020. szeptember 29. 09:32

Dupla öröm olyan növényeket nevelni a kertünkben, amelyek nemcsak díszítenek, hanem bizonyos növényi részeikből készített gyógyteájukkal enyhíthetik is a panaszainkat egyes egészségügyi problémáinknál.

Mindent a kávéról - világnapja van!

2020. szeptember 29. 08:36

Mi mindent nem tudunk arról a növényről, amelynek feldolgozásából megszületik a minden napunkat segítő élvezeti ital, a kávé. Hol és milyen fajtáit termesztik? Milyen eljárásokkal készül? Milyen alternatívája lehet, és pontosan mi az a gyöngykávé?

Mire figyeljünk sövényünk telepítése során?

2020. szeptember 28. 11:46

Az őszi hónapokat tartják a kertészeti szakemberek a legideálisabb időszaknak a sövénytelepítéshez. Az egészséges, mutatós sövény egyre több szerepet és megbecsülést kap egy igényes kertész birodalmában. Mire figyeljünk a sövénytelepítés tervezésénél és kivitelezésénél, hogy hosszú évtizedekig egészséges növényfal kerítse körbe az udvarunkat?

A gabona lisztharmat fertőzésért nagyban felelős a technológia is!

2020. március 23. 09:57

Mint minden gombának, így a lisztharmatnak is megvan a maga kedvelt klímája, amikor szeret „előbújni”, fertőzni, így a lisztharmat a melegebb, párás (de nem nedves, mivel a cseppfolyós víz a micélium fejlődését gátolja) időjárást kedveli. Megjelenését gyors felszaporodás követi, ha a közepesen meleg és párás idő tartósan fennáll.

Mi okozhat mézgafolyást a csonthéjas gyümölcsfáknál?

2019. november 27. 12:17

K. Dezső kérdése: Csonthéjas gyümölcsfáimon gyantafolyást vettem észre. Esetleg növényvédelmi probléma okozza? Mi a teendőm vele?

Védekezni kell az aranka és a hamuszürke szárkorhadás ellen, egyre több a gyapottok bagolylepke

2018. augusztus 15. 06:54

A tartós meleg hatására szántóföldön és a kertészetekben is rohamosan érnek a növények, tartják időbeli előnyüket más évekhez viszonyítva.

Mezőgazdasági területekre, különösen kukoricaállományokra jellemző nagygomba előfordulások

2018. november 13. 16:37

A lágyszárú kultúrákban a nagygombáknak jelen ismereteink szerint nincs gyakorlati jelentőségük, ugyanis nagyon kevés ismert nagygomba-kórokozó fordul elő lágyszárúakon, így kártételük is elenyésző. A gyümölcsösök esetében már más a helyzet, itt számos, igen veszélyes kórokozó előfordulhat. A gyümölcsösökben, réteken, kaszálókon, legelőkön és a szántóföldjeinken (különös tekintettel a kukoricatáblákra) felbukkanó nagygomba-fajokat mutatja be az írás.